Magyar kuriózumok
Ráth-Végh István
Könyv
Pán kiadó, 2013
Pán kiadó, 2013
236 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789637965494
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 900 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 627 Ft
Leírás
Ráth-Végh István szerző /1909-ig Ráth István/ (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18.) jogász, művelődéstörténeti szakíró. Szakterülete a büntetőjogászat, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte...
*
A szerző az 1934-ben írt ELŐSZÓ-ban kifejti, hogy mit is jelent a szó: „kuriózum”. Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy „ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli” és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait.
Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte az anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amelyeket az olvasók nem ismernek.
A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: „keményfejű magyar”. Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott.
Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török.
Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt.
Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január – zúzoros, február – enyheges, szeptember – gyümölcsönös stb.
A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először – a ma olvasójának is szórakoztatást, „kuriózumot” jelent a könyv elolvasása.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
ELŐSZÓ
• KATONADOLGOK;
• AZ ASSZONYI ÁLLATOKRÓL;
• VILÁGHÍRŰ MAGYAR KÍSÉRTETEK;
• AKIKRŐL A HALÁL MEGFELEDKEZETT;
• CSODAGYEREKEK;
• AKIK NEM TUDNAK FELEJTENI;
• ÉGI JELEK, CSODATÜNEMÉNYEK, MONSTRUMOK;
• AKIK LENYELTÉK A BÉKÁT;
• A VÁCI LEÁNY CSODÁLATOS BETEGSÉGE;
• SÉTA A GYOMOR KÖRÜL;
• A TÁNCDÜH;
• SZERELMES LEVELEK ÖT SZÁZADBÓL;
• ABRAHAM A SANCTA CLARA ISKOLÁJA;
• AZ ANAGRAMMKIRÁLY;
• A SZÁMŰZÖTT BETŰ;
• PARNASSZUSI JÁTÉKOK;
*
A „Magyar Kuriózumok” című eme kiadványt az először 1934-ben megjelent első ilyen témájú és egyedülálló kuriózumok gyűjteménye, az összegyűjtött érdekességek, jelesül a kultúrtörténet, a kultúrtörténeti érdekességek iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
A szerző az 1934-ben írt ELŐSZÓ-ban kifejti, hogy mit is jelent a szó: „kuriózum”. Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy „ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli” és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait.
Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte az anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amelyeket az olvasók nem ismernek.
A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: „keményfejű magyar”. Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott.
Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török.
Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt.
Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január – zúzoros, február – enyheges, szeptember – gyümölcsönös stb.
A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először – a ma olvasójának is szórakoztatást, „kuriózumot” jelent a könyv elolvasása.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
ELŐSZÓ
• KATONADOLGOK;
• AZ ASSZONYI ÁLLATOKRÓL;
• VILÁGHÍRŰ MAGYAR KÍSÉRTETEK;
• AKIKRŐL A HALÁL MEGFELEDKEZETT;
• CSODAGYEREKEK;
• AKIK NEM TUDNAK FELEJTENI;
• ÉGI JELEK, CSODATÜNEMÉNYEK, MONSTRUMOK;
• AKIK LENYELTÉK A BÉKÁT;
• A VÁCI LEÁNY CSODÁLATOS BETEGSÉGE;
• SÉTA A GYOMOR KÖRÜL;
• A TÁNCDÜH;
• SZERELMES LEVELEK ÖT SZÁZADBÓL;
• ABRAHAM A SANCTA CLARA ISKOLÁJA;
• AZ ANAGRAMMKIRÁLY;
• A SZÁMŰZÖTT BETŰ;
• PARNASSZUSI JÁTÉKOK;
*
A „Magyar Kuriózumok” című eme kiadványt az először 1934-ben megjelent első ilyen témájú és egyedülálló kuriózumok gyűjteménye, az összegyűjtött érdekességek, jelesül a kultúrtörténet, a kultúrtörténeti érdekességek iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.