Gyertyagyújtók

Aniszi Kálmán szerző (Magyarkakucs más néven Nagykakucs /ma Románia, Bihar megye/ 1939. október 14. –) magyar újságíró, közíró. Nagyváradon érettségizett, a Babes-Bolyai Egyetem filozófia szakán szerzett tanári oklevelet. 1982 - ben egyetemi doktori címet szerzett. 1990-ben „visszahonosodott” Magyarországra. Számos kötete jelent meg a magyarság sorskérdéseinek témakörében.

A kor erdélyi magyar értelmiségének emberi nagyságáról (ethoszáról) nem alkothatunk ítéletet csupán az eredmények alapján. Az elemzésbe, ítélethozatalba feltétlenül be kell vonni a körülményeket is, tudniillik azt, hogy az akkori erdélyi viszonyok mit és mennyit tettek lehetővé.

A történelem tanúsága ugyanis a társadalom kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb közege lehet a szolgálatnak. Szabadabb társadalmakban ez rendszerint sikeresebb és a szolgáló személyiség élete kevéssé drámai, míg a zsarnoki rendszerekben a helytállás kevéssé eredményes, ugyanakkor az exponált személyiség élete drámaibb formákat szokott ölteni.

Csakis ennek figyelembe vételével kérdezhetjük:

• Megtett-e mindent ez az erdélyi értelmiség, amit meg kellett tennie?
• Elment-e addig, ameddig elmehetett?

A kötet többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, amelyben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ HELYETT

• Az értelmiség - a felvilágosodás és nemzeti ébredés szellemi irányítója;
• Rövid korrajz;
• Az Ész mindenhatóságába vetett hit utópiája;
• Vallás vagy egyházellenesség? A tolerancia-elv;
• Szellemi előzmények;
• Idegenből hazafelé nézve;
• Legyen világosság! - de mekkora?
• A műfordítás, mint kapunyitás;
• A magános küzdelmek ideje lejárt;
• Egységes nemzeti nyelv nélkül nincs polgári nemzet;
• A színház, a világi szószék;
• A könyv a szellemi műveltség legfőbb hordozója;
• Az erdélyi magyar sajtó bölcsőjénél;
• „Egyedül az eredeti jó munka a nemzetnek tulajdon birtoka”;
• Az olvasóközönség kialakulása;
• Az önszerveződő tudományos élet;
• Ha az ember tetszés szerint formálható, akkor neveléssel minden cél elérhető;
• „Az egész világ egy nagy köztársaság”;
• A Mester nyomában;

ZÁRSZÓ
JEGYZETEK;

A borítólapon Botár Edit: Az első körszínház Kolozsváron című akvarellje látható.

A „Gyertyagyújtók” című eme kiadványt a korabeli erdélyi viszonyok, a magyarság sorskérdései, a magyarság megmaradása a kisebbségi helyzetben és a mindent érdektelen szürkévé foncsorozó globalizált világban, az értelmiség szerepe, tevékenysége, az örökségével való sáfárkodás kérdései iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, az alábbiak figyelembe vételével:

„... A múlt nélkül nincs jövő, a fák nem nőnek gyökerek nélkül, a beolvasztó többségi hatalmak mindig arra törekedtek, azon fondorkodnak ma is, hogy a kisebbségekből kilúgozzák az eredettudatot, eltüntessék történelmi örökségük szellemi és tárgyi bizonyítékait. Erre Románia ultranacionalista politikája „remek” példa volt és maradt...

Az elmélyült elmélkedéshez lelki nyugalom, társadalmi béke és anyagi biztonság kell. Ezek akkor hiánycikkek voltak ezen a történelmi tájon. Versenyt futva az idővel, halaszthatatlan feladatokkal kellett megbirkózni, felzárkózni és felzárkóztatni az országot a jóval fejlettebb Nyugathoz!

Ez volt az idő tájt Erdélyben a legfőbb erkölcsi parancs.”

Aniszi Kálmán művei:

Oldott kéve.
Mélységiszony.
Légszomj.
Gyertyagyújtók.