A teljes napló 1964-1966

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, /ma Szlovákia/ 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban a hazáját elhagyta, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Márainak ez a naplókötete is megerősíti a már korábban világossá váló párhuzamot Odüsszeusz sorsával: keresés, igazi otthonra találás nélkül. Nem múlik el hét, amikor ne érkezne levél Európából, amely bizonyítja, hogy a kapzsi és cinikus tisztességtelenség teljesen átfertőzte Európát; éppen az pusztult ki ott, ami az ő értelme volt, tehát az arisztokratikus, az emberien előkelő.

Részlet a kötetből:
„Január 26. Most, hogy elhatároztam magam, és a jövőben én leszek az írásaim kiadója, sajnálom, hogy már évek előtt nem szántam rá magam erre. Rögtön, amikor eljöttem Magyarországról, ezt kellett volna csinálni. A külföldi kiadások - volt jó néhány, tucatnyi német, aztán olasz, spanyol, francia, dán -, melyek ebben a másfél évtizedben megjelentek, jólestek, de inkább a munkám és magam közé álltak, mintsem segítettek. Arra figyeltem - esetleg, talán -, mi az, ami egy külföldi kiadót érdekelhet...

Írni igazán csak magyarul lehet, annak a néhány embernek, aki azonos hullámhosszon érez, gondolkozik, felel vagy elutasít...”

„A Teljes Napló 1964-1966” című eme kiadványt Márai Sándor műveit, írásait, feljegyzéseit kedvelő, életének ebben szakaszában írt gondolatai, közölnivalói, vélekedései iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.