Magyar népballadák

A ballada eredete szerint kétféle: népballada és műballada. A műballadának legnagyobb mesterei a világirodalomban Goethe és Arany János. A magyar népballada gyűjtők klasszikusa Kriza János erdélyi unitárius püspök volt. A modern gyűjtők, elsősorban Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán a melódiát is illő érvényre juttatták... A „Magyar népballadák” eredetileg 1927-ben jelent meg Budapesten, a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában. „Ebben a mostani 2013-as kiadásban a szövegben csak a köznyelvtől nagyon eltérő tájszólást írtuk át. Az ő-zést meghagytuk. A sorrendben előre tettük a valamennyire történelmi vonatkozású balladákat, azután a megállapíthatóan régi, majd a vidám tárgyú balladák következnek. Végül az újabban keletkezettek.” Néhány ballada címe a kötetben szereplő 41 balladából: Szilágyi és Hajmási; A fogoly katona; Budai Ilona; Kádár Kata; Kőműves Kelemenné; A nagy hegyi tolvaj; Szép Ilona; Megöltek egy huszárt; Bogár Imre; Sára asszony; Három árva...

Részlet a kötetből:
A balladáról nálunk a tudományos világ leginkább Greguss Ágost meghatározását fogadta el, aki tanulmányában a Kisfaludy-Társaság 1864-iki egyik pályázatán jutalmat nyert, a következő eredményre jutott:

„A balladában a költészet mindhárom ága csodálatosan egyesül:
- a ballada epikai, mert elbeszél valamit;
- lírai, mert dal;
- drámai, mert cselekményt ad elő, s ennek részeseit lelki mozgalmok, szabad működésök gyors folyamatában állítja elénk, s érzésiket velök magokkal mondatja el... Mondjuk tehát, hogy a ballada: dráma dalban elbeszélve.”

A ballada az eredete szerint kétféle:
• népballada és
• műballada.

A műballadának legnagyobb mesterei a világirodalomban Goethe és Arany János.

A magyar népballada gyűjtők klasszikusa Kriza János erdélyi unitárius püspök volt. A modern gyűjtők, elsősorban Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán a melódiát is illő érvényre juttatták...

A „Magyar népballadák” című kötet eredetileg 1927-ben jelent meg Budapesten, a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában.

„Ebben a mostani 2013-as kiadásban a szövegben csak a köznyelvtől nagyon eltérő tájszólást írtuk át. Az ő-zést meghagytuk. A sorrendben előre tettük a valamennyire történelmi vonatkozású balladákat, azután a megállapíthatóan régi, majd a vidám tárgyú balladák következnek. Végül az újabban keletkezettek.”
*
Néhány ballada címe a kötetben szereplő 41 balladából:

• Szilágyi és Hajmási;
• A fogoly katona;
• Budai Ilona;
• Kádár Kata;
• Kőműves Kelemenné;
• A nagy hegyi tolvaj;
• Szép Ilona;
• Megöltek egy huszárt;
• Bogár Imre;
• Sára asszony;
• Három árva;

*
A „Magyar Népballadák” című eme kiadványt az 1927-es eredeti kiadású magyar népballadák iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:
Erdélyi néphagyományok 1863-1884.
Erdővidéki népmondák.
Az országépítő.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.