Ravennában temették Rómát

Theodorik Rómára gondolt. A királyi szállás is római város volt valaha, a gótok azért költöztek a halottak nagy falujába, mert a falak jobban védtek a széltől, s itt nem dideregtek úgy, ha rájuk jött a tél. A királyi palotában - mely valaha egy római nagy úr majorsága lehetett - még épen állt a tűzhely: forróságát átvették a falakba s padlóba épített agyagcsövek...

• Mekkora lehetett Róma? Százszor nagyobb, mint ahogy az öreg mesemondó őrzi egy hosszú élet tűnő emlékeit.
• Mekkora lehetett...?
• Milyenek a paloták benne, a márványoszlopok, kővel kirakott utak? A kutak, melyekből szüntelen árad a víz... Az egyik Róma - ahogy nemegyszer hallotta - erőtlen s szegény. Ez a valódi Urbs, császárok egykori fővárosa.

A másik Rómát, az újat, néha Bizáncnak mondják, máskor Konstantin városának. Ez hatalmasabb mindennél, itt benn él, végtelen palotájában a nagyobb erejű császár. A fiúk fáradtak, rosszkedvűek, nincs kaland. Theodorik felszegi a fejét, kuszálja haját a szél, mossa arcát az eső.

• Bizánc vagy Róma...? Halászok kiáltanak utánuk idegen szóval. Még nem látott valódi várost soha...

*
A „Ravennában Temették Rómát” című eme kiadványt Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) író, műfordító regénye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyben egy pannóniai születésű, a történelem európai színpadát aggkoráig uraló fejedelem életútját örökíti meg, és egyben az emberi civilizáció nagy korszakától, a klasszikus ókortól is búcsúzik...
*
Ajánlott még:

A Bíborbanszületett.
Esőisten siratja Mexikót.
Hétszer vágott mező I-II.
Sárkányfog.
Tört királytükör.
A lombard kastély.
Sasnak körme között.
Medúzafej.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.