Hunor és Magyar — Válogatott népmondák

A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...

A magyar népmondákból igen sokat ismerünk meg a tanulmányok során. Ezeket tartalmazza Benedek Elek „Hunor és Magyar” című eme népmonda gyűjteménye.

A keménykötésű könyvben, rövidebb-hosszabb mondák sorakoznak fel, ide véve „A csodaszarvas”, „Az aranyfonal”, „A táltos asszony” stb. címűeket is.

A fekete-fehér rajzokkal díszített, illusztrált mondákat már a kisiskolásoknak is ajánljuk, így ők is könnyen informálódhatnak a magyar népről és népmondáiról.

A kötetben szereplő válogatott népmondák az alábbiak:

• A csodaszarvas;
• Az Isten kardja;
• A Hadak útja;
• Attila földje;
• Csicser;
• Lehel kürtje;
• Botond;
• Andorás vitéz;
• A pöstyéni leánykút;
• A bujdosó herceg;
• A remetekirály;
• Szent Lászó;
• Deák Balázs;
• Hiripné fiai;
• Zeta vára;
• Bálványos vár;
• A táltos asszony;
• A jégpáncélos vitéz;
• Az ikrek;
• Béla kisasszony;
• Tatár hídja;
• Hét juhakol;
• A ljetavai pap;
• Csalatornya;
• A halál anyja;
• Az aranyfonál;
• A hű szolga;
• A galambok;
• A mohos tulkai;
• A szekeres ember;
• A hamis eskü;

BENEDEK ELEK szerző (Kisbacon, /ma Románia, Kovászna megye, Erdővidék/ 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) erdélyi magyar író, költő, újságíró, közíró, népmesegyűjtő, regényíró, novellista, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, politikus; „a nagy székely mesemondó”.

Elek apó a székely irodalom és a magyar gyermekirodalom egyik legjelentősebb képviselője. Öt éven keresztül országgyűlési képviselő is volt, de politikusként is mindvégig az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a közoktatással foglalkozott. 1921-ben végleg hazatért Erdélybe, ahol az irodalomnak és az irodalomszervezésnek szentelte idejét.

A „Hunor és Magyar” című eme kiadványt Benedek Elek műveit kedvelő, adott esetben a fenti tartalom szerinti válogatott népmondák iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.