Ragyog egy csillag
Tamási Áron
Könyv
Palatinus kiadó, 2013
Palatinus kiadó, 2013
216 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789638962515
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 000 Ft
Leírás
Tamási Áron (Farkaslaka, /Erdély/ 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.
Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...
*
Fő műve, az „Ábel-trilógia”. Előbb az „Ábel a rengetegben”, majd a folytatásai: „Ábel az országban” és „Ábel Amerikában”, amelyek tartalmát javarészt a saját életéből merítette.
1926-tól 1944-ig Kolozsvárott élt, ahol „Az Újság” és az „Ellenzék” munkatársa volt. 1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, amitől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett.
1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életből, egyúttal akadémiai levelező tagságától is megfosztották; ekkoriban leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt. A Sztálin halála utáni enyhülés jegyében megjelenhettek a cikkei, elbeszélései is, valamint kitüntették a Kossuth-díjjal is.
Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben, melynek sírkövét Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották. A kövön ez a felirat olvasható:
„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”
*
Részlet az 1. fejezetből:
Ebben a csendes órában is tisztán és vidáman emlékszem arra a nevezetes hajnalra, február elején, amikor tűz alakjában hazamentem a faluvégi házhoz. Ott a lámpavilágnál nagy sürgölődést tapasztaltam mindjárt, s amikor vigyázkodni kezdtem, hogy micsoda kutya és hol van eltemetve, akkor gyermeksírás hangzott fel az ágyból.
Éneket, muzsikát és más különböző hangot eleget hallottam volt én azelőtt is, de ez a sírás úgy jött, mintha egy újszülött gyermek által az egész nép kiáltott volna segítség után. Olyan volt, mint a kétszerkettő, hogy nekem, mint szabad és jó szellemnek, abban a pillanatban el kell indulnom a megsegítés útján. Egy villanással tehát az ágy felé repültem, mert az volt a szándékom, hogy az újszülött gyermekben gyorsan felüssem új sorsom tanyáját.
Igen de mi történt velem?
Ha valaki erre okosan felelne, bizonyosan azt mondaná, hogy velem az történt, amire nem számítottam. S ez úgy is van pontosan, mert amikor én egy gyors villanással belérepültem a kisded gyermekbe, már ott találtam két másik szellemet is. Erre pedig csakugyan nem számítottam.
Ma sem tudom elgondolni, hogy miképpen előzhettek meg engem, hiszen sem az időt nem vesztegettem, sem a repülésbe kényelmet nem kevertem. Akkor melegiben különösképpen ölt a csoda, de okoskodni és gondolkodni más alkalom kell, mint a cselekedet perce. Annyit azonban megtettem, hogy amikor megpillantottam a két másik szellemet, tűzre lobbantam, és rájuk kiáltottam:
- Mit kerestek itt?!
Nem feleltek a kérdésemre, mert éppen nagy veszekedésben voltak, hogy kettőjük közül melyik maradjon a gyermekben, egyedül uralkodni. Amikor azonban másodszor is rájuk ugrasztottam bátor és tüzes szavaimat, felém fordult az egyik szellem, és gorombán azt mondta nekem:
- Ne járjon a szád!
Abban a pillanatban Gábor arkangyalt láttam magam előtt, győzedelmes állásban, a tüzes és tisztító pallossal a kezében. Az ő védnöksége alá helyeztem magam, és eltökéltem, hogy bármilyen nagy és hosszú háborút meg fogok harcolni, csakhogy rendelkezhessem a gyermek élete és sorsa felett; s csakhogy apámnak és anyámnak mondhassam, akiket oly nagyon szerettem...
*
Tamási Áron két rokonítható regénye a „Jégtörő Mátyás”, és a „Ragyog egy csillag”. A „Jégtörő Mátyás”-ban a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. A második részben, a „Ragyog egy csillag”-ban a Jó szelleme – nem minden harc nélkül – az újszülött kis Mátyás testébe költözik.
A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának...
*
A „Ragyog Egy Csillag” című eme kiadványt Tamási Áron műveit kedvelő olvasóinknak ajánljuk, adott esetben ezt az inkább a népmesék rokonának tekinthető, remek kalandok sorozatát, amelyet az író ízes modorában elbeszélve olvashatunk, átszőve az író szelíd lírájával és különös humorával.
„A mese itt a szegényparaszti környezet köré fonódik, amelybe az égi birodalomból száműzött, megbüntetett kicsi szellem megérkezik, hogy zűrzavaros dolgokban másoknak szolgáljon. Átváltozások során keresztül bolha, pók, gólya, bagoly, róka és más állatok képében áll a derék fiatalok, Márta és Mátyás szolgálatára, akik barátságos és ellenséges erők közepette élik mindennapi életüket.
A történet során boszorkányok, lidércek, valamint a jó szellem és a becsületes, igaz emberek fantasztikus küzdelmének, a Jó és a Rossz harcának színterévé válik a székely falu.
A lélek testbe öltözése ürügyén mindent elmond itt az író, amit a folklór és a tudományos világkép alapján tud a létezésről...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...
*
Fő műve, az „Ábel-trilógia”. Előbb az „Ábel a rengetegben”, majd a folytatásai: „Ábel az országban” és „Ábel Amerikában”, amelyek tartalmát javarészt a saját életéből merítette.
1926-tól 1944-ig Kolozsvárott élt, ahol „Az Újság” és az „Ellenzék” munkatársa volt. 1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, amitől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett.
1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életből, egyúttal akadémiai levelező tagságától is megfosztották; ekkoriban leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt. A Sztálin halála utáni enyhülés jegyében megjelenhettek a cikkei, elbeszélései is, valamint kitüntették a Kossuth-díjjal is.
Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben, melynek sírkövét Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották. A kövön ez a felirat olvasható:
„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”
*
Részlet az 1. fejezetből:
Ebben a csendes órában is tisztán és vidáman emlékszem arra a nevezetes hajnalra, február elején, amikor tűz alakjában hazamentem a faluvégi házhoz. Ott a lámpavilágnál nagy sürgölődést tapasztaltam mindjárt, s amikor vigyázkodni kezdtem, hogy micsoda kutya és hol van eltemetve, akkor gyermeksírás hangzott fel az ágyból.
Éneket, muzsikát és más különböző hangot eleget hallottam volt én azelőtt is, de ez a sírás úgy jött, mintha egy újszülött gyermek által az egész nép kiáltott volna segítség után. Olyan volt, mint a kétszerkettő, hogy nekem, mint szabad és jó szellemnek, abban a pillanatban el kell indulnom a megsegítés útján. Egy villanással tehát az ágy felé repültem, mert az volt a szándékom, hogy az újszülött gyermekben gyorsan felüssem új sorsom tanyáját.
Igen de mi történt velem?
Ha valaki erre okosan felelne, bizonyosan azt mondaná, hogy velem az történt, amire nem számítottam. S ez úgy is van pontosan, mert amikor én egy gyors villanással belérepültem a kisded gyermekbe, már ott találtam két másik szellemet is. Erre pedig csakugyan nem számítottam.
Ma sem tudom elgondolni, hogy miképpen előzhettek meg engem, hiszen sem az időt nem vesztegettem, sem a repülésbe kényelmet nem kevertem. Akkor melegiben különösképpen ölt a csoda, de okoskodni és gondolkodni más alkalom kell, mint a cselekedet perce. Annyit azonban megtettem, hogy amikor megpillantottam a két másik szellemet, tűzre lobbantam, és rájuk kiáltottam:
- Mit kerestek itt?!
Nem feleltek a kérdésemre, mert éppen nagy veszekedésben voltak, hogy kettőjük közül melyik maradjon a gyermekben, egyedül uralkodni. Amikor azonban másodszor is rájuk ugrasztottam bátor és tüzes szavaimat, felém fordult az egyik szellem, és gorombán azt mondta nekem:
- Ne járjon a szád!
Abban a pillanatban Gábor arkangyalt láttam magam előtt, győzedelmes állásban, a tüzes és tisztító pallossal a kezében. Az ő védnöksége alá helyeztem magam, és eltökéltem, hogy bármilyen nagy és hosszú háborút meg fogok harcolni, csakhogy rendelkezhessem a gyermek élete és sorsa felett; s csakhogy apámnak és anyámnak mondhassam, akiket oly nagyon szerettem...
*
Tamási Áron két rokonítható regénye a „Jégtörő Mátyás”, és a „Ragyog egy csillag”. A „Jégtörő Mátyás”-ban a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. A második részben, a „Ragyog egy csillag”-ban a Jó szelleme – nem minden harc nélkül – az újszülött kis Mátyás testébe költözik.
A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának...
*
A „Ragyog Egy Csillag” című eme kiadványt Tamási Áron műveit kedvelő olvasóinknak ajánljuk, adott esetben ezt az inkább a népmesék rokonának tekinthető, remek kalandok sorozatát, amelyet az író ízes modorában elbeszélve olvashatunk, átszőve az író szelíd lírájával és különös humorával.
„A mese itt a szegényparaszti környezet köré fonódik, amelybe az égi birodalomból száműzött, megbüntetett kicsi szellem megérkezik, hogy zűrzavaros dolgokban másoknak szolgáljon. Átváltozások során keresztül bolha, pók, gólya, bagoly, róka és más állatok képében áll a derék fiatalok, Márta és Mátyás szolgálatára, akik barátságos és ellenséges erők közepette élik mindennapi életüket.
A történet során boszorkányok, lidércek, valamint a jó szellem és a becsületes, igaz emberek fantasztikus küzdelmének, a Jó és a Rossz harcának színterévé válik a székely falu.
A lélek testbe öltözése ürügyén mindent elmond itt az író, amit a folklór és a tudományos világkép alapján tud a létezésről...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.