Kassai őrjárat
Márai Sándor
Könyv
Helikon kiadó, 2013
Helikon kiadó, 2013
170 oldal, Kemény kötésű fűzött FR5 méret
ISBN 9789632274256
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 990 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 542 Ft
Leírás
„Ha akarnám, se lehetnék más, mint magyar, keresztény, polgár és európai. Ezek a székesegyházak azzal az akarattal és áhitattal épültek, mely nem leigázni akarta a világot, hanem kifejezni, nem uralkodni akart, hanem vezetni.”
*
„Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. Egy napra mentem csak, nem volt semmi dolgom ott. Most, idő múltával, elcsodálkozom, miért is mentem?... Valószínűleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban.”
Márai Sándor az először 1941-ben megjelent remeklését indítja ezekkel a sorokkal. Egy csonka nap és egy kurta éjszaka az, amit a szülővárosában tölt, ám e röpke idő is elegendő, hogy újraélje a gyermekkort, és hogy szembesüljön a férfikor komor kihívásaival… És az örök dilemmával: mit is jelent Kassa mint város, mint eszmény?
*
Részlet a kötetből:
„Repülőgéppel utaztam. A budaörsi repülőtéren, a szemerkélő esőben - azon a nyáron örökké esett. A várócsarnok térfokának korlátjához könyökölve két fiatal nő lelkesen beszélt a kassai havasok menedékházáról, a Lajos-ról és az Ottiliá-ról. Lelkendezve beszéltek, a csendről, a nyugalomról, a tiszta levegőről, mely a magasban várja a vándort, s ez a szó: menedék - lágyan hangzott el az ajkaikról, mint egy sóhajtás, egyfajta vágyódás szelíd segélyszava.
Szórakozottan hallgattam a beszédjüket, a zöld mezőt néztem, a budaörsi dombokat, az ezüstszín gépeket a várócsarnok előtt, az ügyeletes csendőr lobogó kakastollait - a csendőr itt jelképes országhatárt őrzött, mint a világegyetem baktere, mert a lánccal elkerített betonmezőn túl a szabad világ kezdődik, a légi tér, a félelmes és divatos végtelenség -, s mindegyre visszhangzott lelkemben ez a jámbor szó. Menedékház! Nincs a világon menedék és menedékház, gondoltam és vállat vontam. Ilyen szórakozottan szálltam a gépbe.
Hatan utaztunk, utasok, s a vezető és az ügyeletes tiszt, aki a rádióra vigyázott...”
*
A „Kassai Őrjárat” című eme kiadványt Márai Sándor műveit kedvelő, adott esetben az 1941-ben a szülővárosába, Kassára hazautazott íróval gondolatban együtt a gyermekkora tájait végigjáró, az emlékek és látottak hatására az akkori jelenről, az író feladatáról, a szellemi ember felelősségéről az íróval együtt elmélkedő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
„Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. Egy napra mentem csak, nem volt semmi dolgom ott. Most, idő múltával, elcsodálkozom, miért is mentem?... Valószínűleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban.”
Márai Sándor az először 1941-ben megjelent remeklését indítja ezekkel a sorokkal. Egy csonka nap és egy kurta éjszaka az, amit a szülővárosában tölt, ám e röpke idő is elegendő, hogy újraélje a gyermekkort, és hogy szembesüljön a férfikor komor kihívásaival… És az örök dilemmával: mit is jelent Kassa mint város, mint eszmény?
*
Részlet a kötetből:
„Repülőgéppel utaztam. A budaörsi repülőtéren, a szemerkélő esőben - azon a nyáron örökké esett. A várócsarnok térfokának korlátjához könyökölve két fiatal nő lelkesen beszélt a kassai havasok menedékházáról, a Lajos-ról és az Ottiliá-ról. Lelkendezve beszéltek, a csendről, a nyugalomról, a tiszta levegőről, mely a magasban várja a vándort, s ez a szó: menedék - lágyan hangzott el az ajkaikról, mint egy sóhajtás, egyfajta vágyódás szelíd segélyszava.
Szórakozottan hallgattam a beszédjüket, a zöld mezőt néztem, a budaörsi dombokat, az ezüstszín gépeket a várócsarnok előtt, az ügyeletes csendőr lobogó kakastollait - a csendőr itt jelképes országhatárt őrzött, mint a világegyetem baktere, mert a lánccal elkerített betonmezőn túl a szabad világ kezdődik, a légi tér, a félelmes és divatos végtelenség -, s mindegyre visszhangzott lelkemben ez a jámbor szó. Menedékház! Nincs a világon menedék és menedékház, gondoltam és vállat vontam. Ilyen szórakozottan szálltam a gépbe.
Hatan utaztunk, utasok, s a vezető és az ügyeletes tiszt, aki a rádióra vigyázott...”
*
A „Kassai Őrjárat” című eme kiadványt Márai Sándor műveit kedvelő, adott esetben az 1941-ben a szülővárosába, Kassára hazautazott íróval gondolatban együtt a gyermekkora tájait végigjáró, az emlékek és látottak hatására az akkori jelenről, az író feladatáról, a szellemi ember felelősségéről az íróval együtt elmélkedő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.