Kiegyezés Kádárral — Szövetségi politika 1956-1963

Kádár János kommunista politikusként lett a legfőbb politikai hatalom birtokosa Magyarországon 1956-ban. Néhány évvel később már jól érzékelhető kül- és belföldi elfogadottsággal rendelkezett. A halála után készült egyes felmérések szerint az egyik legnépszerűbb magyar történelmi személynek számított az évezredforduló idején.

A kezdetben végletesen elutasított személye, politikájának értékelése és a nevével fémjelzett korszak megítélése napjainkig élesen megosztja a magyar közvéleményt. A társadalom megnyerését szolgáló politikai, gazdasági intézkedések a történeti elemzések révén mára már jól ismertek.

Kádár hatalomtechnikai törekvéseinek mélyebb rétegei, személyes dimenziói azonban részben még feltáratlanok. Pedig az 1956 utáni politikai, társadalmi, gazdasági folyamatok szempontjából nem tekinthető lényegtelennek, hogy:

• Kik voltak, akikkel a megújuló hatalomgyakorlási mód jegyében a pártállami vezetők párbeszédet kezdtek?
• Kiket tekintettek a nép képviselőinek, kiknek a közvetítésével próbáltak alkut kötni a magyar társadalommal?
• Milyen út vezetett addig, amíg az 1956-os forradalom leverése után öt évvel elhangozhatott a kádárizmus jelszava, a bibliai mondást kifordító „aki nincs ellenünk, az velünk van” mottó?

A kötet szerzője mindezt a hatalom birtokosai, a magyar kommunisták, illetve Kádár János politikája felől értelmezi. Elemzéséhez a kül- és belpolitikai rövid, illetve hosszú távú folyamatok bemutatása mellett az eddig nem publikált, elsősorban titkosszolgálati dokumentumokat is felhasználja.

Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök.

Kádár a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Személye és a nevéhez köthető politika, a kádárizmus (avagy „gulyáskommunizmus”) ma is éles viták tárgya Magyarországon; az 1957 és 1989 közötti időszakot a történetírás és a publicisztika is az ő nevével jelzi („Kádár-korszak”).

A „Kiegyezés Kádárral” című eme kiadványt a „kádárizmus” hatalomtechnikai módszerei, az 1956-tól 1963-ig terjedő időszakban a szövetségi politika, az eddig nem publikált titkosszolgálati dokumentumok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.