Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek

Székelyföld alatt az erdélyi történelmi székely székek területét értjük. Ide tartozott a mai Kovászna (Háromszék, illetve a megyésítésnél elcsatolt részei) és Hargita megye (Csíkszék, illetve a megyésítésnél elcsatolt részei és Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék).

A Székelyföld az évszázadok folyamán önrendelkezéssel bírt, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, amely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig a Székelyföld újra román fennhatóság alá került...

Nincs Európának egyetlen hasonló tája sem, mint a Székelyföld, ahol ilyen sok és ilyen változatos összetételű gyógyforrás létezne, mint éppen itt.

Ezeket az alábbi TARTALOM szerint ismerhetjük meg:

ELŐSZÓ

• A székelyföldi borvízút;
• Köztes terek, avagy a fürdővilág székely építészete felé;
• A Hargita és környéke fürdőinek környezeti állapota;
• Székelyföldi fürdőépítő kalákák;
• Jövőépítő kalákák a Székelyföldön;
• Borvízmúzeum;
• A víz mint az elfeledett és semmibevett csoda;
• Szemelvények Székelyföld geológiájából;

SZÉKELYFÖLD FÜRDŐI

• Marosszék fürdői;
• Udvarhelyszék fürdői;
• Gyergyószék fürdői;
• Csíkszék fürdői;
• Erdővidék fürdői;
• Sepsiszék fürdői;
• Kézdiszék fürdői;
• Orbaiszék fürdői;

A „Székelyföldi Fürdők, Gyógyhelyek” című eme kiadványt a Székelyföld létező és elfelejtett fürdőit ennek a könyvnek a segítségével gondolatban sorra látogatni, nevezetességeikkel megismerkedni akaró olvasóinknak ajánljuk.