A Miska-kancsó I. — Ősi istenség és világjelképünk

A legkorábbi színes kerámiadíszítésű Miska-kancsóink Mezőcsátról (BAZ megyéből) az 1828, 1833, és 1844. évekből származnak.

Egyik csodálatos tárgya a szinte páratlanul gazdag ősi hagyományunknak, amely a régebbi időkben még öltöztetett volt, amelynek az újabb korban az öltözetét (is) már színes kerámiából készítik.

A róla szóló könyv I. kötete „Ősi istenség- és világjelképünk” alcímen bemutatja, hogy a kancsó formája és díszei egyfelől hogyan jelképezik az ősi, a világmindenség minden részében, így az emberben is jelenlévőnek hitt, férfi-női Egyistenség különféle megnyilvánulásait, csillagképeit (Uroborosz, benne a Tejút s annak mentén a csillagzatok), a magyarok hitregei, isteni ősszüleit; másfelől miként fedik az ősi vallás(unk) tudományos-bölcseleti rendszerét, termékenységi vonulatát és a nemiség tiszteletét is.

A könyv II. kötete „Ősi istentiszteleti szertartási edényünk” alcímen áttekinti a régi szertartás 7 fő mozzanatát (pl. italöntéses termékenységvarázslás) énekekkel, mondókákkal, imákkal.

A kötetekhez 11 színes és 22 fekete-fehér, együtt 33 képmelléklet tartozik.

Mindkét kötet tartalma illeszkedik az ősi isten- és világszemléleti bölcselet rendszerébe, s összhangban van a magyar hagyományokkal, s meg is erősíti azokat.

A magyar ősiség iránt érdeklődőknek tisztelettel és szeretettel ajánlja könyvét a szerző, Farkasinszky Tibor, az MTA közgazdaságtudományi kandidátusa, a magyarságtudomány bölcsésze, nyugalmazott főtanácsos, magyar ősvallás- és őstörténet-kutató.

Az I. kötet TARTALMA:

• A MISKA-KANCSÓ I. Ősi istenség és világjelképünk;
• I. A Miska-kancsó ősi istenség- és világképünk:
• A kancsó eredete;
• Dumuzi isten főbb beszélő névváltozatai;
• Dumuzi isten csillag és más jelképei;
• Dumuzi-Abzu-Góg kétféle hármassága;
• Innin istennő csillag és más jelképei;
• A sárkány fogalmának illeszkedése az ősi bölcseleti rendszer sémájába;
• Ka/Innin-Tiamat-Magóg kétféle hármassága;
• Innin és Dumuzi további párhuzamai a magyar hagyományban;
• A Miska-kancsó a magyar hitregei ősszülők jelképe is;
• Férfi-női együttes istenségnevek a hagyományunkban;
• Az Uroborosz az ősi istenség(ünk) csillagzat-jelképe;
• II. Jézus és az ősi vallás kapcsolata;
• III. A Miska-kancsó elkészítésének fölelevenített módja, díszítése;

„A Miska-kancsó I.” című eme kiadványt ősi istenség és világjelképünk iránt a fenti tartalom szerint érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még a szerzőtől:

A Miska-kancsó II.
A Miska-kancsó III.

A Lehel kürtje faragványainak jelentéséről.
A Magyarok hitregei őshazája és a felezés meótiszi rejtöki régi világtörvénye.
Magyar őstörténet új alapokon Kr.e. kb. 2000-től.