A juhász és a sárkány

A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...

Benedek Elek híres mesefeldolgozásai immár nemzedékek számára jelenítik meg a képzelet varázslatos világát. A mesés szavú Elek apó szomszédos és távoli földek népeinek mesekincséből válogat ebben a kötetben, amely nagy örömet nyújthat a ma gyermekeinek is.

A mesék Tatárország véglen mezőiről, Spanyolhon napszította tájairól, a messzi Albán hegyek közül, s a világ legkülönfélébb tájairól származnak: az ottani mesemondók történetei elevenednek meg a jellegzetesen Benedek Elek-i fordulatokkal, az író sajátos, eleven és tréfás elbeszélő modorában, ékes-szép nyelvezettel előadva a könyv lapjain.

Mesére éhes gyermek minden tájon akad, kell hát, hogy teremjenek Nekik képzeletet röptető, szemet csillogtató, kincses mesék is.

Ennek ékes bizonyítéka ez a könyv, amelyben a mesék világát Szűcs István kedves, derűs rajzai keltik életre.

A kötet meséi:

• AZ ÉLET VIZE (Spanyol mese);
• HÓFEHÉRKE (Német mese);
• JÁNOS KIRÁLY ÉS AZ APÁT (Angol monda);
• AZ EZÜST FOG (Albán mese);
• A SZÉP KATARINA TÖRTÉNETE (Szicíliai mese);
• MINON-MINETTE (Francia mese);
• AZ ALAMIZSNA (Angol mese);
• RÓZSA KIRÁLYFI (Magyar mese);
• A TRÉFACSINÁLÓ DZSUHA (Arab mese);
• A TIGRIS ÉS A NYÚL (A Felső-Indus vidékéről);
• A FARKAS KÁN LEÁNYA (Tatár mese);
• A VÉN HALÁSZ MEG A FELESÉGE (Német mese);
• KORONDA (Cseh mese);
• JANKÓ (Szlovák mese);
• A JUHÁSZ ÉS A SÁRKÁNY (Szerb mese);
• A VASORRÚ BÁBA (Magyar népmese);

BENEDEK ELEK (Kisbacon, /ma Románia/ 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”. „A magyar gyerekek számára a népmese Benedek Elek hangján szólal meg.”

„A Juhász és a Sárkány” című eme kiadványt a gyermekeknek és a nekik mesélő felnőtteknek egyaránt ajánljuk.

Jó Szórakozást!

Ajánlott még:

Székelyföldi mondák és mesék.
Táltos Jankó.
Toldi Miklós.
A kék liliom.
Magyar mese és mondavilág.
Thury Zoltán - Útravaló Benedek Elek - Testamentum.
Kék mesekönyv.
Többsincs királyfi.
Fehérlófia - Népmesék Arany, Benedek és Illyés feldolgozásában.
A vitéz szabólegény.
Mese, mese, meskete, minden hétre egy mese.
Mátyás király juhásza, Mátyás király és a százesztendős ember - A kolozsvári bíró.
Gyöngyvirág Palkó.
Ezüst mesekönyv.
Ezer esztendő.
A tejkút.
Világszép Nádszál kisasszony.
Az égig érő fa - Benedek Elek székely népmesegyűjteménye.
Arany mesekönyv.
A pelikánmadár.
Testamentum - Magyar végrendeletek gyűjteménye.
Benedek Elek összes meséi 1-2
Benedek Elek összes meséi 3-4. kötet