Szabó Dezső nemzetszemlélete-Kovács Dávid-Könyv-Attraktor-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Kovács Dávid - Szabó Dezső nemzetszemlélete

Szabó Dezső nemzetszemlélete

Kovács Dávid

Könyv
Attraktor kiadó, 2014
208 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786155257506
Státusz: Jelenleg nem elérhető - de figyelhető
Töltse ki az űrlapot
Termékfigyelés - E-Mail kérése
Ez a termék jelenleg nem elérhető, azon­ban ter­mék­fi­gye­lést fel­ve­szünk rá. Ez a fel­i­rat­ko­zás sem­mi­ne­mű vá­sár­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel nem jár, csu­pán egy au­to­ma­ti­kus email-ér­te­sí­tést kap el­ső­ként, a­mint a ter­mék el­ér­he­tő­vé vá­lik. Ezt kö­ve­tő­en az Ön ál­tal itt meg­a­dott a­da­to­kat tö­röl­jük.
Bolti ár: 3 200 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 720 Ft
Töltse ki az űrlapot
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

Szabó Dezső hatni akart. Nemcsak a számára kiszabott életben, de a „síron túl is”. Azt vallotta, hogy a szükségszerű halál kínzó tudatával szemben a kor emberének Isten és a „halhatatlanság régi metafizikai hite” nem adhat megnyugvást, nem nyújthat „asylumot”. Kárpótlásként azonban adva van számára a „halhatatlanságnak egy másik gyönyörű lehetősége: a földi halhatatlanság”. Ennek a könyvnek alapjául Phd disszertáció szolgált. A Szabó Dezső-i világkép lényegi vonását az jelentette, hogy az emberi egzisztencia alapkérdéseire adható válaszok az emberiséggel azonosított „közösséghez” kapcsolódtak. Eszmevilágában a közösség „egyénmegváltó” szerepe változatlanul tovább él, azonban a Szabó Dezső-i Utópia polgárainak köre, vagyis a „közösség” az egész emberiségről a magyarságra szűkült le. A nemzeti kérdés kapcsán megfogalmazott gondolatai a korabeli szociáldemokrata, polgári radikális elképzelések koordináta-rendszerében helyezhetők el...

Részlet a BEVEZETÉS-ből:
Szabó Dezső hatni akart. Nem csak a számára kiszabott életben, de a „síron túl is”. Azt vallotta, hogy a szükségszerű halál kínzó tudatával szemben a kor emberének Isten és a „halhatatlanság régi metafizikai hite” nem adhat megnyugvást, nem nyújthat „asylumot”. Kárpótlásként azonban adva van számára a „halhatatlanságnak egy másik gyönyörű lehetősége: a földi halhatatlanság”.

Eszerint „az ember a tetteivel, alkotásaival olyan hatást gyakorolhat a világra, amely túlnő az életén...”
*
Ennek a könyvnek az alapjául szolgáló Phd disszertáció az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti Programjának keretében készült el. A kutatás fontos eredményeként a disszertáció kimutatta, hogy az 1910-es évek első két harmadában a Szabó Dezső-i világkép lényegi vonását az jelentette, hogy az emberi egzisztencia alapkérdéseire adható válaszok az emberiséggel azonosított „közösséghez” kapcsolódtak: a közösség akarata az igazság forrásaként, a közösség érdekében mozduló tett az etikus élet alapjaként, a közösség emlékezetében megőrzött élet a „halhatatlanság” egyetlen módjaként jelent meg...

Az író világképének eme összetevői az után is megmaradtak, hogy az író szemében - „Az elsodort falu” megírásához kapcsolhatóan - már nem az emberiség, hanem a magyarság töltötte be a par ex cellence közösség szerepét. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Szabó Dezső eszmevilágában a közösség „egyénmegváltó” szerepe változatlanul tovább él, azonban a Szabó Dezső-i Utópia polgárainak köre, vagyis a „közösség” az egész emberiségről a magyarságra szűkült le.

A munka másik fontos eredménye, hogy a „hatástörténeti hatás” ellenében kimutatta: Szabó Dezsőnek a háború előtti, a nemzeti kérdés kapcsán megfogalmazott gondolatai a korabeli szociáldemokrata, polgári radikális elképzelések koordináta-rendszerében helyezhetők el...

A világképelemzéssel, valamint Szabó Dezső háború előtti gondolatainak fenti pozicionálásával Szabó Dezsőnek a magyarság mibenlétére vonatkozó két háború közötti elgondolásai is más megvilágításba kerültek. Az elemzéssel elsősorban az író nemzetfogalmáról, valamint múltszemléletéről sikerült a szakirodalomban szereplőnél összetettebb, árnyaltabb képet kapnunk.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETÉS

• 1. A téma és megközelítésének szempontjai;
• 2. Elidegenedés és utópizmus;
- A közösség szerepe Szabó Dezső világképében;

• 3. Közösségi identitás az emberiség jegyében:
- 3.1. Nemzet, nemzeti kötődés, hazafiság;
- 3.2. Nemzeti önkép és múltszemlélet;
- 3.3. Nemzetállam - világállam;
- 3.4. Irodalom és közösség;
- 3.5. Az emberiségtől a magyarság felé;

• 4. Közösségi identitás a magyarság jegyében;
- 4.1. Magyarságkép és nemzetkarakterológia Szabó Dezső írásaiban;
- 4.2. Szabó Dezső magyarság és nemzet-fogalma;
- 4.3. Állam és nemzet;
- 4.4. A magyarság hivatása: Kelet-Európa;
- 4.5. Szabó Dezső múltszemlélete;

ÖSSZEGZÉS, JEGYZETEK, FELHASZNÁLT IRODALOM;
*
SZABÓ DEZSŐ (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője.

Kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermeke volt. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol kapcsolatba került Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel is foglalkozott.

Első novellái a „Nyugat”-ban jelentek meg. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát. Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett „Előörs” címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Az antiszemitizmus és a németellenesség mellett Szabó Dezső a katolicizmusnak is harcos ellensége volt. A német megszállást és a nyilasuralom terrorját egyaránt elítélte.

Budapesten, az ostrom idején a Rákóczi téri lakása óvóhelyén hatvanöt évesen hunyt el. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál.

*
A „Szabó Dezső Nemzetszemlélete” című eme kiadványt Szabó Dezső életművében a közösségi identitás változatai, filozofikus gondolatai, szemléletmódja iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés