Előadások az Istenemberségről

Az „Előadások az istenemberségről” Vlagyimir Szolovjov-nak, az orosz vallásfilozófia egyik legnagyobb alakjának a főműve. Ez az első magyar fordítás (2014).

A „Pravoszlavnoje Obozrenyije” című folyóirat 1878-ban így harangozta be ezt az előadássorozatot:

„Szolovjov úr előadásának célja, hogy igazolja a pozitív vallás észszerűségét, hogy kimutassa, a hit igazsága, illetve konkrét tartalmi teljessége egyúttal az ész igazsága is. Az előadások központi gondolata: az Istenemberség, vagyis az élő Isten eszméje.”

- Ki volt az előadó, és mi késztette arra, hogy ilyen felettébb szokatlan témával álljon ki Pétervár igencsak kritikus közönsége elé, dacolva a pozitivista szemléletű tudományos közélettel, a szentségtörést sejtő egyházzal, sőt magát a rendezvényt betiltani kívánó cenzúrával is?

Egy alig 25 éves ifjú filozófusról van szó, aki két évvel korábban magiszteri dolgozatával megkérdőjelezvén az addigi (nemcsak orosz) filozófiai paradigmákat, szinte berobbant az orosz tudomány világába. Bizonyságát adta rendkívül alapos filozófiai tájékozottságának, rendszerező képességének, valamint eredeti, az orosz bölcseletet új pályára irányító meglátásainak.

Organikus-intuitív látásmódja révén, a mindenegységre alapozva formálta meg az orosz bölcselet rendszerét, amit a nyugati és keleti gondolkodás egyfajta betetőzésének szánt, sőt az emberiség egésze szempontjából is kulcsfontosságú lépésnek ítélt...

Ebbe a folyamatba illeszkedett be az a törekvése, miszerint nyilvános előadásokon világítaná meg az Istenemberség lényegét és jelentőségét, nemcsak a szakma, hanem az érdeklődő közvélemény előtt is...

Az Istenemberség elve nemcsak a szolovjovi bölcselet szempontjából vált mérvadóvá, hanem későbbiekben az orosz filozófia igyekezett részleteiben is kibontani, és idővel az orosz eszme, egyúttal az „orosz álom konstruktív elemévé transzformálta.”

Az „Előadások az Istenemberségről” című eme kiadványt a kötet 12 előadása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akiket jelentősen „segíthet annak a szolovjovi gondolatrendszernek a megértésében, ami az orosz (vallás)bölcselet alapjává vált, és ami a filozófia mellett jelentős hatást gyakorolt az orosz irodalom, az orosz társadalmi, politikai és pszichológiai gondolkodás további fejlődésére is, és megfelelő kritikai attitűd esetén szellemi iránytűként is szolgálhat, de nemcsak a XIX. és XX. század fordulóján, hanem a XXI. század identitást kereső orosz valóságában is.”