A lovagkirály keresztje — Szent László regénye

Ősi János könyve ígéretes olvasmány a történelmi kalandregények kedvelőinek. A műfaj legszebb hagyományait követve bontakozik ki a cselekmény Szent László ifjúkorától a legendás látomásáig, amelyben angyal hozza neki a koronát...

(A regény második része is megjelent 2015 tavaszán, ennek főszereplője a már királlyá választott László.)

Hosszú ideje nem jelent meg történelmi regény grafikákkal Magyarországon. A könyvhöz P. Szathmáry István készített tusrajzokat, felidézve ezzel a magyar könyvkiadás szép korszakait.

A fordulatos és szórakoztató cselekményt egyaránt jellemzi a cselszövés, a szerelem, az árulás, a politikai taktikázás, továbbá a harc és a kaland. Az ember és a politika természete egy ezredév alatt vajmi keveset változott, és ezt híven tükrözi a regény.

Az olvasmány akarva akaratlanul, a cselekménybe szőve bár, de elkerülhetetlenül felveti a magyarsággal kapcsolatos örök kérdéseket: szükségszerű volt-e a kereszténység felvétele, gondolkodását tekintve hány Magyarország létezik, ki számít árulónak, hogyan tekintsünk Szent Istvánra és művére?

Figyelemre méltó László jellemfejlődése is: a szimpatikus fiatalember nem kér szülei és rokonsága hatalmi harcából, mindig az embert nézi, legyen szó régi vallásúakról vagy keresztényekről. Személye kompromisszum, ősi magyar hitűek és keresztények egyaránt szeretik és elfogadják. Hatalmas fizikai erővel megáldott, mégis szerelmes lelkű, álmodozó, lobbanékony és engedetlen. Innen válik – legtöbbször akarata ellenére, duzzogva, tiltakozva – uralkodóvá.

Nem szentként születik, fokozatosan érik azzá. És valóban: így születnek a szentek...

A kötet fejezetcímei:

• Menekülés Biharból;
• A túsz;
• Pogánylázadás Fehérváron;
• Vér a tornyon;
• Egy rab megmentése;
• Legyen szentünk!
• A bizánci császár jóindulata;
• Kijevi követség;
• Kolostor a Kárpátokban;
• Testvérharc a trónért;

„A Lovagkirály Keresztje” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ebben a fordulatos és szórakoztató regényben ismerkedni akarnak a Magyarországgal kapcsolatos örök kérdések esetleges válaszaival, László jellemfejlődésével, a korabeli cselszövés, a szerelem, az árulás, a politikai taktikázás, a harc és a kaland, az ember és a politika természete kérdésköreivel, amelyek egy ezredév alatt vajmi keveset változtak.