A Csaba monda és a székely hunhagyomány

Ez az 1922-ből való tanulmány a Nemzeti Örökség Kiadó reprint kötete.

Részlet a kiadványból:

A középkori magyar krónikák legnagyobb része a magyarok története előtt a hunok történetét adja, mint a magyarok őseinek történetét.

- 1. Hogy jöttek erre a gondolatra, mire támaszkodtak e hitükben a krónikásaink?, — ez volt az a kérdés, amely tudósaink egész sorát foglalkoztatta.

A nagy harc, amely a magyar hunmonda eredete körül a múlt század ötvenes éveiben kitört, — mondhatnók: a harc Attila kincséért, — hat évtized múltán nyugvópontra jutott. Ha összegezzük a küzdelem eredményeit, látjuk, hogy a régi elmélet hívei, Wenzel Gusztáv, Toldy Ferenc, Szabó Károly, akik a hun-mondát ősi magyar hagyománynak tekintették, már a küzdelem első szakában az egész vonalon vereséget szenvedtek, s a harc azóta inkább csak a körül forgott, hogy

- Van-e a magyar hunmondának egyáltalán népi gyökere, élt-e egyáltalában a nép ajakán, nem puszta könyv-mondás-e, melyet tudós kölcsönzésekből csak a krónikások fantáziája rótt jegybe?

Tudósaink egyik csoportja, javarészt történészek és irodalomtörténészek, ezt az utóbbi álláspontot foglalták el; Hunfalvy Pál, Marczali Henrik, Riedl Frigyes idevágó nézetei a fődolgokban megegyeznek, csak egyes árnyalatokban és bizonyításmódjukban különböznek. De még ők is kénytelenek voltak elismerni, hogy a magyar hummonda némely részei szájhagyományon alapulnak. így Marczali a Csabát mythikus alaknak tartja.

2. Riedl pedig Deléről úgv vélekedik, hogy még a XV. század végén is élhetett a nép ajkán, nem ugyan, mint mondai hős, hanem csak mint mesebeli kirá1y.

3. Ezt az engedményt meg kellett tenniök, mert nem lehetett kitérniök az elől, amit a források nyomatékosan megemlítenek, hogy t. i. közszájon forgó dolgokat jegyeznek föl.

4. Egyébként, ha ez irány képviselői talán túlságosan kétkedőleg tekintettek is a hun-mondára, nagy szolgálatot tettek a további kutatásnak akkor, amikor rámutattak arra, hogy a Hun-krónika szövegét ugyancsak meg kell rostálnunk, mielőtt monda-történeti szempontból tanulmányoznók, mert tömérdek benne az olyan tudós, vagy inkább tudákos kölcsönzés, amely a nép ajkán élő monda nemcsak hogy soha nem volt, de a népmonda természetéből kifolyólag soha nem is lehetett.

Viszont lehettek, sőt bizonyos, hogy voltak hagyományok és mondák, amelyeket a krónikás tudós gőgjében megvetett és nem méltatott följegyzésre. Még szerencse, ha legalább „a parasztok csalfa meséi” ellen hadakozva, egyáltalán megemlíti a mondát, mint hihetetlent (mint az Anonymus teszi Botond konstantinápolyi kalandjánál), de ki a megmondhatója, mennyi értékes mondai elem ment veszendőbe azért, mert a krónikás átallotta följegyezni azt, amit „más historiographus codexében nem talált”.

5. Nem vagyunk tehát abban a helyzetben, hogy a késői följegyzésben itt-ott még fölmerülő mondatöredékeket egyszerűen elvessük, pusztán azért, mert a Hunkrónika szövegében még nincsenek benne, s esetleg csak évszázadok múltán bukkannak föl...”

A kiadvány TARTALMA:

• A kérdés története;
• A megoldatlan probléma;
• Bleyer és Sebestyén ellentétes álláspontja;
• A hunmonda nem korábbi a honfoglalásnál;
• Erdély a honfoglalás előtt;
• Erdély megszállása és a székelyek;
• Dula és Belár;
• Isten kardja;
• Csaba-íre a Hadak útja;
• Csaba királyfi;

ÖSSZEFOGLALÁS;

Függelék:

• Király György elmélete;
• Fehér Géza elmélete;

„A Csaba Monda és a Székely Hunhagyomány” című eme kiadványt a magyarság őstörténete és kultúrája, nemzetünk valódi történelme, társadalma, ősi hitvilága és mítoszai, a körülötte kialakult vélekedések és viták iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánljuk mellé:

A székelyek ősei és a székely magyarok.
Székely lovak.
A székelyek.
Székely őstörténelmünk kérdései.
Székely tündérország.
A régi Magyarország.
A középkori székely művészet kérdései.
Biri néni szakácskönyve.
Adalékok a székelyek régi történetéhez.
Csaba királyfi.
Székely népmesék.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben
A Csíki székely krónika.
Magyar népmesék.
Székelyföld - A legendák világa 2013.