Székely tündérország

Benedek Elek a nagy mesemondónk, akinek gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal. Így van ez ennek az először 1927-ben kiadott kötetnek a huszonkettő meséjével és mondájával is. A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa. Híres mesefeldolgozásai immár nemzedékek számára jelenítik meg a képzelet varázslatos világát. A mesés szavú Elek apó ebben a kötetben szereplő meséi és mondái: Tündérkopac; Haragszik-e gazduram? Az aranyhajú királyfiúk; A szerencsepróbáló királyfi; A csonka torony; A tökváros; A szegény ember és az ördög; Az elátkozott királykisasszony; Az Úristen és Éva anyánk; A nyulak pásztora; A sárig kicsi kígyó; Bolondos Gyurka; A cigány királyfi; A telhetetlen kecske; Az aranygyapjas kosok; A pásztorlegény botja; Otromfotrom; A vörös tehén; A perlekedők; A kétszívű királyfi; Bálványos vár; Firtos...

A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...
*

Benedek Elek a nagy mesemondónk, akinek gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal. Így van ez ennek az először 1927-ben kiadott kötetnek a huszonkettő meséjével és mondájával is.

A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa. Híres mesefeldolgozásai immár nemzedékek számára jelenítik meg a képzelet varázslatos világát.

A mesés szavú Elek apó ebben a kötetben szereplő meséi és mondái:

• Tündérkopac;
• Haragszik-e gazduram?
• Az aranyhajú királyfiúk;
• A szerencsepróbáló királyfi;
• A csonka torony;
• A tökváros;
• A szegény ember és az ördög;
• Az elátkozott királykisasszony;
• Az Úristen és Éva anyánk;
• A nyulak pásztora;
• A sárig kicsi kígyó;
• Bolondos Gyurka;
• A cigány királyfi;
• A telhetetlen kecske;
• Az aranygyapjas kosok;
• A pásztorlegény botja;
• Otromfotrom;
• A vörös tehén;
• A perlekedők;
• A kétszívű királyfi;
• Bálványos vár;
• Firtos;

*
A „Székely Tündérország” című eme kiadványt Elek apó, a székely irodalom és a magyar gyermekirodalom egyik legjelentősebb képviselője műveit, feldolgozásait kedvelő, a 22 mesét és mondát megismerni akaró kicsiknek, és a velük megismertető nagyoknak egyaránt ajánljuk.
*
Ajánljuk mellé:

Magyar népmesék.
Nagyapó meséskönyve.
A honfoglalás mondái.
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Székely népmesék.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.