A történelem vége és az utolsó ember

Yosihiro Francis Fukuyama (Chicago, Illinois, 1952. október 27. –) amerikai filozófus, politikai közgazdász és író. A Cornell Egyetemen szerzett B.A. fokozatot klasszika-filológiából, majd a Harvard Egyetemen Ph.D. fokozatot politikatudományból. Korábban neokonzervatívnak tekintett gondolkodó volt, aki támogatta az amerikai erőfeszítéseket az iraki diktátor Szaddám Huszein eltávolítására, később azonban eltávolodott az amerikai neokonzervatív irányzattól, amely szerinte túl militaristává és erőszakossá vált...

Máig leghíresebb műve az 1992-ben megjelent, „A Történelem Vége és az Utolsó Ember” (eredeti angol nyelvű címén The End of History and the Last Man) című könyve, amelyben az 1989-ben megjelent „A történelem vége?” című esszéjét fejti ki bővebben.
*
„Reménykedni a történelem végében - emberi dolog”
(Samuel P. Huntington)

Francis Fukuyama fenti világhírű cikke „A történelem végéről” meglehetősen nagy port kavart. Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ számos történésze és politikatudósa fejtette ki róla a véleményét. Kiderült, hogy Fukuyama filozófiailag alaposan végiggondolt, mély elemzés alapján jutott el a következtetéshez, miszerint a liberális demokrácia „az emberiség fejlődésének végpontja, a kormányzás végső formája, s mint ilyen, az egyetemes történelem vége lehet.”

Fukuyama elméletének alapja a hegeli úr–szolga viszony, amely szerint a történelem folyamatát az emberek közti, elismertségért folytatott harc határozza meg, és amelynek végpontja egy olyan társadalmi környezetet megteremtő államforma, amelyik kielégíti az emberiség „legmélyebb és legalapvetőbb igényeit”.

Legkomolyabb bírálója Samule P. Huntington volt, aki szerint a jövő nem a liberális demokrácia diadalát hozza, hanem a civilizációk összecsapásait...

Fukuyama szerint a liberális demokrácia „az eddig létezett politikai rendszerek közül a legnagyobb fokú szabadságot biztosítja a polgárai számára”...

*
„A Történelem Vége és az Utolsó Ember” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik fogékonyak erre a témára, át- és továbbgondolják a liberális demokráciával kapcsolatos okfejtést, annak szem előtt tartásával, hogy a liberalizmus mára a világ sok helyén, sokak számára szitokszóvá változott.

A korszellem is alaposan megváltozott a kilencvenes évek óta, de talán éppen ezért érdemes elolvasni, újraolvasni, vagy végre rendesen áttanulmányozni Fukuyama könyvét...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.