Tölgyfa a dombtetőn

A hétesztendős ír Lavinia teljesen összezavarodva szülei halála miatt, amnéziában szenvedve egy virginiai dohányültetvényre kerül. Szegény lányként a konyhában szolgál, ahol együtt él a házban élő rabszolgákkal. Nehezen megszokja a közösséget és az új helyzetet, szoros kötelék alakul ki közte és azzal a rabszolgacsaláddal, akik befogadják a fehér kislányt.

Nem sokáig tud maradni a fogadott családjával, mert a bőrszíne miatt a dohányültetvény asszonyának a testvére magával viszi. A lány élete egy csapásra megváltozik, szolgából úri kisasszony lesz, de Lavinia álma nem más, mint hogy viszontlássa az ültetvényt és a régi fogadott családját. Sikerül megvalósítani az álmát, de érzelmei miatt képtelen felfogni, hogy Ő és a rabszolgák között milyen nagy szakadék tátong.

Dél világa nekem egyenlő az Elfújta a széllel, hatalmas ültetvények, gyönyörű kisasszonyok izgalmas ruhákkal, fess úriemberek, akik szeretnek bókolni, és mosolyogva fogadják még azt is, ha a kártyán elveszítenek mindent. Miközben ezek a képek peregnek a szemeim előtt, hajlamos vagyok elfelejteni, hogy kik tartották fönt a gazdaságokat...

• Egyáltalán milyen életük lehetett a rabszolgáknak??

Nagyon sok könyv született a rabszolgaságról, de ebben a regényben egy fehér kislány szemével látjuk az életüket. Szinte egy új világ tárult elém, ahogy a szolgák életét megismerhettem. Megható amikor az összetartásukról olvashattam, és a hűségükről, amikor bármi áron is megvédték a szeretett gazda gyerekeit, tulajdonát.

Lavinia ebben a közegben nő fel, ahol a munka becsület, ahol a világ annyira más, mint ahonnan érkezett. Tele titkokkal és kérdésekkel, amit nem mer feltenni senkinek. Magába fojtja, és ezzel akaratlanul a sorsa ellen vét.

A regényben a szereplők jól kidolgozottak, a jók szerethetők és a rosszak tényleges gyűlöletet váltanak ki az olvasóból. Mélységesen sajnáltam a ház úrnőjét, aki elfutva a gond elől az ópium bűvöletébe kerül. Legjobban Papát és Mamát kedveltem meg. Az Ő szeretetük elűzte a gondokat...

*
A „Tölgyfa a Dombtetőn” című eme kötetben az írónő a szereplőivel, figuráival méltó emléket állított a rabszolgáknak....
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.