Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Werbőczi István - Werbőczi István Hármaskönyve

Werbőczi István Hármaskönyve

Werbőczi István

Könyv
2015
Kemény kötésű fűzött A5 méret
EAN 5999886080105
Státusz: Jelenleg nem elérhető - de figyelhető
Töltse ki az űrlapot
Termékfigyelés - E-Mail kérése
Ez a termék jelenleg nem elérhető, azon­ban ter­mék­fi­gye­lést fel­ve­szünk rá. Ez a fel­i­rat­ko­zás sem­mi­ne­mű vá­sár­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel nem jár, csu­pán egy au­to­ma­ti­kus email-ér­te­sí­tést kap el­ső­ként, a­mint a ter­mék el­ér­he­tő­vé vá­lik. Ezt kö­ve­tő­en az Ön ál­tal itt meg­a­dott a­da­to­kat tö­röl­jük.
Bolti ár: 5 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 5 000 Ft
Töltse ki az űrlapot
Leírás
Werbőczy István (Verbőc, 1458 – Buda, 1541) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum című törvénykönyv megalkotója...

II. Ulászló király Werbőczy István országbírói ítélőmestert bízta meg „az ország minden jogainak, törvényeinek, bevett és jóváhagyott szokásainak s rendeleteinek egybeszedésével, címekre és fejezetekre osztásával”. Az elkészült munkát az 1514. évi országgyűlés tíz jogtudós által átvizsgáltatta. Miután a bizottság a munkát helyeselte és „abban az ország törvényeit s jóváhagyott szokásait jó renddel és kellő módon összeírottaknak megismerte”, a munkát az 1514. évi LXIII. törvénycikk helyeselte, és a király is megerősítette. Az 1514. évi Dózsa György-féle parasztfelkelés miatt azonban hirtelen megváltozott a helyzet, a királyi jóváhagyást tartalmazó okmányra nem került pecsét és nem hirdették ki, így nem is emelkedett törvényerőre.

Miután a király e hiány pótlása nélkül 1516-ban meghalt, Werbőczy a munkát 1517-ben Bécsben saját költségén, Johann Singriener nyomdájában kinyomatta. A pecsét hiánya ellenére a Hármaskönyvet más jogszabálygyűjtemény hiányában alkalmazni kezdték a bíróságokon, és a későbbiekben mint szokásjog érvényesült. Erdélyben a Tripartitumot több fejedelem is a beiktatási eskütétel során megerősítette: Báthory András 1599-ben, Rákóczi Zsigmond 1607-ben, Báthory Gábor 1608-ban, Barcsay Ákos 1658-ban, Kemény János és I. Apafi Mihály 1661-ben. A Diploma Leopoldinum 3. pontja Erdély törvényei közé sorolta...
*
„A Hármaskönyv a hazai jog legtekintélyesebb forrásának jelentőségéhez jutván, arra a törvényhozó, bíró, jogtudós s egyáltalán mindenki reá szorult, a ki a joggal akár a gyakorlat, akár az elmélet terén foglalkozott”.

Tehát Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) néven ismert az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani és 1514-ben fejezett be.

Lényege: a korabeli MAGYARORSZÁG JOGI SZABÁLYAINAK ÉS SZOKÁSJOGAINAK összesítése, rendszerezése és írásba foglalása.

*
A „Werbőczy István Hármaskönyve” című eme kiadványt a jogi kérdések iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, valamint azok számára, akik mélyebb kontextusban is igénylik a témakör megismerését...

A munka áll: Előszóból (Prologus) és három részből (Partes), amelyek ismét címekre (Tituli) oszlanak. Az előbeszéd 16, az első rész 134, a második rész 86, a harmadik rész 36 címből áll. Az első részben van a híres: Partis primae titulus nonus, amely a nemeseknek négy kiváltságos és fő szabadságáról szól...

Ismerkedjünk Meg Vele! - „Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyvével, amely hosszú évszázadokig, egészen 1848-ig a magyar rendi gondolkodás „bibliájának” számított...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok