Vörös könyv 1.
Gerencsér Miklós
Nemzeti Könyvtár 54.
Könyv
Magyar Közlöny kiadó, 2016
Magyar Közlöny kiadó, 2016
327 oldal, Kemény kötésű fűzött FR4 méret
ISBN 9786155269783
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 500 Ft
Leírás
Lectori salutem!
Vörös könyv 1919. Ez a cím.
A szerző Gerencsér Miklós író, újságíró és lapszerkesztő. Győrött született, 1932. december 4-én. Aszófőn halt meg hetvennyolc évesen, 2010. május 17-én. Tanult szakmunkásképzőben, építőipari technikumban, egy évig az Iparművészeti Főiskolán. Politikai főiskolát is végzett, becenevén Foxi-Maxi egyetemet. Építőmunkásként Sztálinvárosban dolgozott.
A Sztálinváros szót a számítógép 2016-ban helyesírási hibának tünteti fel. A vas és acél egykori fővárosát Dunapentele falu helyén építette fel a kommunista ifjak szorgalmas serege. Mai neve Dunaújváros.
Gerencsér Miklós 1952-től 1956-ig a Magyar Távirati Iroda és a Néphadsereg című lap munkatársa volt. 1956-ban az MTI szolnoki irodáját vezette. Az oroszok becsukták, a szolnoki archívumban olvasható dokumentumok szerint elvették a cipőfűzőjét, majd néhány nap múltán nyitva hagyták az ablakot, hogy menjen, ha akar. Ment. Budapestre, albérletbe. Teherautón hurcolta a kórházakba a tejet és a kenyeret.
Gerencsér Miklósnak élete során huszonnyolc albérlete volt.
1956. késő őszén angyalföldi albérletében egy lábosból paprikás krumplit evett. Belépett egy fontos ember, és a megalakuló pártlaphoz, a Népszabadsághoz hívta munkatársnak. Az elvtársaknak kellett egy szorgalmas munkatárs.
Gerencsér Miklós érvényesülni akart. Ment. 1988-ig a Népszabadság munkatársa volt. A hatalmi központból bizonyos idő után kiszorították, a lap vidéki tudósítója lett. Aszófőn élt egy parasztházban, melyet saját kezével tett lakhatóvá.
A Vörös könyv 1919 a kommunista hipnózison túllépő Gerencsér Miklós hatalmas alkotása. Hangyaszorgalommal gyűjtötte össze Tanácsköztársaság 133 napjának dokumentumait. Engedélyt szerzett, hónapokon át kutatott zárt archívumokban. Az eredmény elképesztő eseménytörténet. Újsághír, levél, falragasz, fénykép, rendelet. Tény hátán tény. Dátum szerint gondosan összerendezve. Az első nap 1919. március 20-a, csütörtök. Az utolsó nap 1919. augusztus 5-e, kedd. E két dátum között született, tombolt és bukott el a kommunista szörnyállam. Mely a nemzetek fölötti eszme bűvöletében saját nemzetére rontott.
A gyűjteményt a lakiteleki Antológia Kiadó jelentette meg 1993-ban. Visszhang nem volt. Gerencsér Miklós alkotásait hosszan sorolja a Wikipédia. A Vörös könyv 1919 nem szerepel a listán. Pedig a szócikk utolsó frissítése 2013. október 4-én történt.
A balliberális gondolkodás szellemi hatalommal rendelkező főpapjai képtelenek szembenézni elődeik bűneivel. Ha teheti, e merev ideológia tilt, tapos és öl. Ma ezt nem teheti. Tehát bojkottál és hallgat. És változatlan szorgalommal hamisítja a valóságot. Ezt teszi tíz évtized óta.
A XX. század két szörnyűséget produkált. A nácizmust és a kommunizmust. A nácizmus az európai és a magyar agyakban halálos bűn. A kommunizmus a tíz évtizede folyó történelemhamisítás révén csak bocsánatos bűn. Pedig a kommunizmus áldozatainak száma a fasizmus áldozatai számának többszöröse.
A népeknek nincsenek bűneik és erényeik. Az egyeseknek vannak.
A kommunizmus létrejöttében és a kommunista terrorállamok gyakorlatában jelentős a zsidó részvétel. Mégsem lehet azt mondani, hogy a kommunizmus zsidó bűn. Mint ahogy magyar bűn sincsen. Ám ha e tárgyban vizsgálódás történik, nem antiszemitizmust kell kiáltani, hanem szembe kell nézni a múlttal. A Tanácsköztársaság negyven népbiztosából harminckilenc zsidó volt. Ez a magyar zsidóság számára feldolgozandó probléma. Mert ha nincs helyes zsidó önismeret, nincs helyes zsidó válasz napjaink politikájára sem. Például a migránskérdéssel kapcsolatban. Melynek zsurnalisztikus, azaz felelőtlen megközelítése ma európai szintű probléma.
Itt az idő, hogy a Vörös könyv 1919 bekerüljön a közbeszédbe. Ezért jelenteti meg a Nemzeti Könyvtár e fontos kézikönyvet.
*
Tisztelt Olvasók!
Kérem, a kötetben elsőként azt a levelet olvassák el, melyet Kun Béla 1919. április 30-án írt Wilson amerikai elnöknek. Aztán gondolják végig újra Trianont.
Másodikként ismerkedjenek meg Szamuely Tibor szónoklatának szövegével, melyet e magyar hazafi egy győri népgyűlésen harsogott el 1919. április 20-án, Húsvét vasárnapján. Aztán kövessék e nagyszerű hős útját Kapuvárra, ahol 1919. június 8-án, Pünkösd vasárnapján pompás pogromot rendezett. Aztán nézzék meg a kapuvári temetőben az áldozatok szépen gondozott tömegsírját. Aztán gondolkodjanak el, hogy hazánkban a vörös terrort miért követte fehérterror, s van-e a fehérterrorban zsidó felelősség. Van.
A Tanácsköztársaság népbiztosai családjuk és holdudvaruk kíséretében 1919. augusztus 2-án egy Bécsbe menő különvonaton hagyták el Magyarországot. Vittek magukkal minden értéket, amihez hozzáfértek. A népbiztosok közül senki sem bűnhődött. Menekülés közben Szamuely Tibor öngyilkos lett, Kun Bélát, aki később a Krímben 60.000 tatár likvidálásában működött közre, s akit Lenin tíz ízben félkegyelműnek titulált, elvtársai nyírták ki a szovjet hazában, de ez másik történet.
A sikeres menekülés másnapjától kezdődően a népbiztos családok és a holdudvar őrjöngve támadták a világsajtóban a magyarságot. Ez a folyamat a leszármazottak hathatós közreműködésével ma is tart.
Ajánlom e kötetet a népbiztosok leszármazottainak. Akik a baloldali magyar kormányokban regnálni szoktak.
Ajánlom a Lenin fiúk leszármazottainak. Akik között ma sok jeles ember akad a közéletben, a szerkesztőségekben és az egyetemeken.
Ajánlom azon művészek leszármazottainak, akik a kommunizmust dicsőítő legendák, versek, könyvek, képek, dalok, filmek és színdarabok tömegét gyártották.
Ajánlom a naiv baloldali értelmiségnek, akik még ma sem tudják pontosan, hogy a szabadság, az egyenlőség, a testvériség és a szolidaritás szent eszméivel kik, mikor és hogyan éltek vissza.
Ajánlom azon balliberális újságíróknak, akik számára ma is vonzó jelkép Bíró Mihály festő alkotása, a Vörös kalapácsos ember. Ezt a Herculesből és Vulcanusból összegyúrt alakot, kinek nemisége bizonytalan, időnként ma is csodálhatjuk a Népszava című napilap első oldalán. E mű modellje Fischer Tibor egykori nehézsúlyú birkózó világbajnok volt, aki műtermében gyakran látogatta a kommunista művészt.
Ajánlom az MSZMP nyolcszázezer egykori tagjának és leszármazottaiknak, akiknek egy része még mindig a Dicsőséges Tanácsköztársaság bűvöletében él, s akik a nemzetellenes családi hagyomány szerint gyűlölik március tizenötödikét.
Ajánlom a megtévesztett magyarok millióinak, akik elhitték, hogy a Lónyay utcát Szamuely utcának kell nevezni.
Ajánlom a helytörténészeknek, kik e könyvben a településekre vonatkozó fontos adatokra lelhetnek.
Ajánlom a zsidóknak, akik magyarokat öltek, s a magyaroknak, akik zsidókat öltek. Mindazoknak, akik származási és ideológiai görcseik miatt még ma is a több évtizede folyó kommunista történelemhamisítás statisztái, illetve áldozatai.
Legfőképpen a történelemtanároknak ajánlom a Vörös Könyv 1919 című összeállítást. Reményeim szerint e könyv ugyanúgy része lesz az oktatásnak, mint a Nemzeti Könyvtár 3. kötete, a Balaton könyv, mint a 6. kötet, Hermann Ottó madaras könyve, és mint a 19. kötet, Romsics Ignác Bethlen István című monográfiája.
Salve!
(Kerényi Imre)
színházi rendező
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vörös könyv 1919. Ez a cím.
A szerző Gerencsér Miklós író, újságíró és lapszerkesztő. Győrött született, 1932. december 4-én. Aszófőn halt meg hetvennyolc évesen, 2010. május 17-én. Tanult szakmunkásképzőben, építőipari technikumban, egy évig az Iparművészeti Főiskolán. Politikai főiskolát is végzett, becenevén Foxi-Maxi egyetemet. Építőmunkásként Sztálinvárosban dolgozott.
A Sztálinváros szót a számítógép 2016-ban helyesírási hibának tünteti fel. A vas és acél egykori fővárosát Dunapentele falu helyén építette fel a kommunista ifjak szorgalmas serege. Mai neve Dunaújváros.
Gerencsér Miklós 1952-től 1956-ig a Magyar Távirati Iroda és a Néphadsereg című lap munkatársa volt. 1956-ban az MTI szolnoki irodáját vezette. Az oroszok becsukták, a szolnoki archívumban olvasható dokumentumok szerint elvették a cipőfűzőjét, majd néhány nap múltán nyitva hagyták az ablakot, hogy menjen, ha akar. Ment. Budapestre, albérletbe. Teherautón hurcolta a kórházakba a tejet és a kenyeret.
Gerencsér Miklósnak élete során huszonnyolc albérlete volt.
1956. késő őszén angyalföldi albérletében egy lábosból paprikás krumplit evett. Belépett egy fontos ember, és a megalakuló pártlaphoz, a Népszabadsághoz hívta munkatársnak. Az elvtársaknak kellett egy szorgalmas munkatárs.
Gerencsér Miklós érvényesülni akart. Ment. 1988-ig a Népszabadság munkatársa volt. A hatalmi központból bizonyos idő után kiszorították, a lap vidéki tudósítója lett. Aszófőn élt egy parasztházban, melyet saját kezével tett lakhatóvá.
A Vörös könyv 1919 a kommunista hipnózison túllépő Gerencsér Miklós hatalmas alkotása. Hangyaszorgalommal gyűjtötte össze Tanácsköztársaság 133 napjának dokumentumait. Engedélyt szerzett, hónapokon át kutatott zárt archívumokban. Az eredmény elképesztő eseménytörténet. Újsághír, levél, falragasz, fénykép, rendelet. Tény hátán tény. Dátum szerint gondosan összerendezve. Az első nap 1919. március 20-a, csütörtök. Az utolsó nap 1919. augusztus 5-e, kedd. E két dátum között született, tombolt és bukott el a kommunista szörnyállam. Mely a nemzetek fölötti eszme bűvöletében saját nemzetére rontott.
A gyűjteményt a lakiteleki Antológia Kiadó jelentette meg 1993-ban. Visszhang nem volt. Gerencsér Miklós alkotásait hosszan sorolja a Wikipédia. A Vörös könyv 1919 nem szerepel a listán. Pedig a szócikk utolsó frissítése 2013. október 4-én történt.
A balliberális gondolkodás szellemi hatalommal rendelkező főpapjai képtelenek szembenézni elődeik bűneivel. Ha teheti, e merev ideológia tilt, tapos és öl. Ma ezt nem teheti. Tehát bojkottál és hallgat. És változatlan szorgalommal hamisítja a valóságot. Ezt teszi tíz évtized óta.
A XX. század két szörnyűséget produkált. A nácizmust és a kommunizmust. A nácizmus az európai és a magyar agyakban halálos bűn. A kommunizmus a tíz évtizede folyó történelemhamisítás révén csak bocsánatos bűn. Pedig a kommunizmus áldozatainak száma a fasizmus áldozatai számának többszöröse.
A népeknek nincsenek bűneik és erényeik. Az egyeseknek vannak.
A kommunizmus létrejöttében és a kommunista terrorállamok gyakorlatában jelentős a zsidó részvétel. Mégsem lehet azt mondani, hogy a kommunizmus zsidó bűn. Mint ahogy magyar bűn sincsen. Ám ha e tárgyban vizsgálódás történik, nem antiszemitizmust kell kiáltani, hanem szembe kell nézni a múlttal. A Tanácsköztársaság negyven népbiztosából harminckilenc zsidó volt. Ez a magyar zsidóság számára feldolgozandó probléma. Mert ha nincs helyes zsidó önismeret, nincs helyes zsidó válasz napjaink politikájára sem. Például a migránskérdéssel kapcsolatban. Melynek zsurnalisztikus, azaz felelőtlen megközelítése ma európai szintű probléma.
Itt az idő, hogy a Vörös könyv 1919 bekerüljön a közbeszédbe. Ezért jelenteti meg a Nemzeti Könyvtár e fontos kézikönyvet.
*
Tisztelt Olvasók!
Kérem, a kötetben elsőként azt a levelet olvassák el, melyet Kun Béla 1919. április 30-án írt Wilson amerikai elnöknek. Aztán gondolják végig újra Trianont.
Másodikként ismerkedjenek meg Szamuely Tibor szónoklatának szövegével, melyet e magyar hazafi egy győri népgyűlésen harsogott el 1919. április 20-án, Húsvét vasárnapján. Aztán kövessék e nagyszerű hős útját Kapuvárra, ahol 1919. június 8-án, Pünkösd vasárnapján pompás pogromot rendezett. Aztán nézzék meg a kapuvári temetőben az áldozatok szépen gondozott tömegsírját. Aztán gondolkodjanak el, hogy hazánkban a vörös terrort miért követte fehérterror, s van-e a fehérterrorban zsidó felelősség. Van.
A Tanácsköztársaság népbiztosai családjuk és holdudvaruk kíséretében 1919. augusztus 2-án egy Bécsbe menő különvonaton hagyták el Magyarországot. Vittek magukkal minden értéket, amihez hozzáfértek. A népbiztosok közül senki sem bűnhődött. Menekülés közben Szamuely Tibor öngyilkos lett, Kun Bélát, aki később a Krímben 60.000 tatár likvidálásában működött közre, s akit Lenin tíz ízben félkegyelműnek titulált, elvtársai nyírták ki a szovjet hazában, de ez másik történet.
A sikeres menekülés másnapjától kezdődően a népbiztos családok és a holdudvar őrjöngve támadták a világsajtóban a magyarságot. Ez a folyamat a leszármazottak hathatós közreműködésével ma is tart.
Ajánlom e kötetet a népbiztosok leszármazottainak. Akik a baloldali magyar kormányokban regnálni szoktak.
Ajánlom a Lenin fiúk leszármazottainak. Akik között ma sok jeles ember akad a közéletben, a szerkesztőségekben és az egyetemeken.
Ajánlom azon művészek leszármazottainak, akik a kommunizmust dicsőítő legendák, versek, könyvek, képek, dalok, filmek és színdarabok tömegét gyártották.
Ajánlom a naiv baloldali értelmiségnek, akik még ma sem tudják pontosan, hogy a szabadság, az egyenlőség, a testvériség és a szolidaritás szent eszméivel kik, mikor és hogyan éltek vissza.
Ajánlom azon balliberális újságíróknak, akik számára ma is vonzó jelkép Bíró Mihály festő alkotása, a Vörös kalapácsos ember. Ezt a Herculesből és Vulcanusból összegyúrt alakot, kinek nemisége bizonytalan, időnként ma is csodálhatjuk a Népszava című napilap első oldalán. E mű modellje Fischer Tibor egykori nehézsúlyú birkózó világbajnok volt, aki műtermében gyakran látogatta a kommunista művészt.
Ajánlom az MSZMP nyolcszázezer egykori tagjának és leszármazottaiknak, akiknek egy része még mindig a Dicsőséges Tanácsköztársaság bűvöletében él, s akik a nemzetellenes családi hagyomány szerint gyűlölik március tizenötödikét.
Ajánlom a megtévesztett magyarok millióinak, akik elhitték, hogy a Lónyay utcát Szamuely utcának kell nevezni.
Ajánlom a helytörténészeknek, kik e könyvben a településekre vonatkozó fontos adatokra lelhetnek.
Ajánlom a zsidóknak, akik magyarokat öltek, s a magyaroknak, akik zsidókat öltek. Mindazoknak, akik származási és ideológiai görcseik miatt még ma is a több évtizede folyó kommunista történelemhamisítás statisztái, illetve áldozatai.
Legfőképpen a történelemtanároknak ajánlom a Vörös Könyv 1919 című összeállítást. Reményeim szerint e könyv ugyanúgy része lesz az oktatásnak, mint a Nemzeti Könyvtár 3. kötete, a Balaton könyv, mint a 6. kötet, Hermann Ottó madaras könyve, és mint a 19. kötet, Romsics Ignác Bethlen István című monográfiája.
Salve!
(Kerényi Imre)
színházi rendező
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.