Mesék a Nagy Háborúról
szerk. Babos Krisztina, Pintér Tamás
Kovács György harctéri naplója
Könyv
Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiadó, 2016
Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiadó, 2016
264 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789631253955
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 4 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 4 000 Ft
Leírás
Kovács György harctéri naplója... Az első világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred katonájaként szolgálta végig. Bejárta az orosz, román és olasz frontot. Harctéri naplója egymásba fonódó meseszerű történetekként eleveníti meg az első világháború eseményeit. Csak a stílusa „háryjánosi”, a leírt tartalom maga a háború drámai és naturális valósága, ahogy Kovács György és sok millió társa azt átélte. Rajzokat is készített, hol a szöveg illusztrálására, hol attól függetlenül. Naplója a gazdag, naív népi ábrázoló művészet körébe sorolható, amelynek képi anyaga és tartalma önmagában is különleges...
Kovács György 1875-ben a Somogy megyei Kastélyosdombón született és 1949-ben itt is hunyt el. Árva gyermekként nevelkedett, miután a szüleit korán elvesztette. Felnőtt fejjel, pásztoroktól tanult meg írní és olvasni. A háború előtt már megházasodott, egyetlen leány gyermeke, Emília 1908-ban született.Az első világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred katonájaként szolgálta végig. Bejárta az orosz, román és az olasz frontot. Harctéri naplója egymásba fonódó meseszerű történetekként eleveníti meg az első világháború eseményeit.
Csak a stílusa „háryjánosi”, a leírt tartalom maga a háború drámai és naturális valósága, ahogy Kovács György és sok millió társa azt átélte.
A szerző rajzokat is készített, hol a szöveg illusztrálására, hol attól függetlenül. Naplója a gazdag, naív népi ábrázoló művészet körébe sorolható, amelynek képi anyaga és tartalma önmagában is különleges...
*
Részlet a harctéri naplóból:
Előre! Előre, fiúk! Ez volt a jelszó a harcmezőn és én már annyira beleéltem magamat miután oly sokáig voltam a harctéren, hogy igazán mondom, amikor a forradalom után hazajöttem, szinte furcsa volt az itthoni élet, mert még éjjeli álmomban is mindig az ágyúdörgéseket és a rettenetes puskaropogásokat hallottam. Egyetlen sebem volt, amivel 1916-ban a Doberdóról eljöhettem és azzal az egy sebbel töltöttem egy hónapot a kórházban, és még azt sem engedték tökéletesen begyógyulni, mert még fájt a sebem, amikor újra beosztottak a menetbe és elvittek újra a frontra.
Ezután a háború végéig kinn maradtam, a Jézus nevében voltak még azután is sebeim: kis seb, kisebb lövéseim, de olyan egy sem lett többé, hogy el tudtam volna jönni vele a kórházba. Bekötözték és azt mondták, hogy majd begyógyul a lövészárokban. Voltak a barátaim között, akik egy-egy jó sebbel eljöhettek haza, Magyarországra. Valamelyik városba, valami jobb kórházba egy évet is eltöltöttek, és azután jöttek ki a frontra és engemet csak akkor is ott találtak a fronton.
Többek között egyszer egy tizedes barátomnak egy támadás alkalmával kinn lógott a bele. Ott feküdt egy kőszikla oldalában, nyögött akárcsak egy haldokló. Nagyon sajnáltam, hiszen testi-lelki barátom volt. Volt nálam tű, egy pár fekete cérna: benyomkodtam a belet a testbe és fekete cérnával bevarrtam neki. Nem sokára előkerült valahonnan két szanitéc, akik feldobták a hordágyra és elvitték a segélyhelyre. Búcsút vettem tőle, hiszen gondoltam, ez már a segélyhelyre nem ér élve. Egy év telt eztán, a Kirlibabához jött hozzánk egy jó erős menetszázad, és kit találok köztük ismerőst? Az én tizedes barátomat, akinek bevarrtam a belét. Megcsókoltuk egymást, és azt kérdezte tőlem, hogy te azóta mindig itt vagy, amióta elváltunk egymástól? - Itt bizony komám - feleltem neki. Azután már sok embernek bekötöztem a sebét, és bevarrtam a belét...
*
A „Mesék a Nagy Háborúról” című eme kiadványt Kovács György harctéri naplóját megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, amelyben az öreg honvéd az írás és rajzai segítségével egy „másik világba ringathatta magát, és 100 év múltával a különleges kötet és képei megjelentetésével most velünk teheti ugyanezt...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.