Boldogasszony - ősvallásunk istenasszonya

Kálmány Lajos szerző (1852-1919) középiskolai tanulmányait a piaristáknál végezte, majd a temesvári papneveldébe iratkozott be. Pappá 1875-ben szentelték.

A magyar ősemlékezet szempontjából igen fontos az 1885-ben megjelent „Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya” című ezen dolgozata, melyet a Magyar Tudományos Akadémia adott ki.

A szövege hasonmás, az akkori helyesírási szabályok szerinti. A képek a feliratokkal együtt az eredeti kiadásban nem szerepeltek.
*
A Boldogasszony kultuszunk keresztény hitünk alapja. Vallási örökségként sajátos módon nevezzük el a Szűzanyához fűződő ünnepeinket is. Sehol a világon nem tudnak Sarlós Boldogasszony (visitatio Beatae Mariae Virginis), vagy Nagyboldogasszony (assumptio) ünnepéről, Gyümölcsoltó Boldogasszonyról (annuntiatio) és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról (puruficatio) sem hallottak.

A Kálmány Lajos által a XIX. században gyűjtött hagyományokban a kegyelmi szeretet mutatkozik meg, amelyben a Boldogasszony ágya, teje, köténye, papucsa, pohara stb. mind olyan misztériumról tudósít bennünket, mely ősvallásunk Krisztushoz fűződő szeretetét tükrözi...

*
Varga Tibor szerint a mi kereszténységünk eredetét valójában egy zalai pásztorköszöntő mutatja legszebben:

„Gyökér adja fáját, fája adja ágát, ága adja bimbaját, bimbó adja virágát, virág adja almáját, köszöntsük a Boldogságos Szűz Máriát!”
*
A borítón: a Csíksomlyói Szűz Mária szobor másolata - Sziklatemplom Budapest, a belső oldalon: a Csíksomlyói Szűz Mária kegyszobor képe látható.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.