Bhutáni rokonaink a sarcsok, a kürtöp és a keng nép

Dr. Pázmány Péter kiadványa ajánlott mindazoknak, akik szeretnék megismerni azokat a rokon népeket, akiket Kőrösi Csoma Sándor is szeretett volna megtalálni, és megismerni a történelmüket, szokásaikat, legendáikat, házaikat és falvaikat, a növénytermesztő kultúrájukat és az állattenyésztésüket, a munkamegosztásukat, a névalkotásukat, a gasztronómiájukat, a születési szertartásukat, az eljegyzéssel, házassággal, archaikus hitvilágukkal, halotti ceremóniájukkal és temetkezésükkel kapcsolatos szokásaikat, a ruha és dísztárgyaikat... A szerző Bhutánba történt utazásakor szerencsés volt, mert sofőrje a keng, tolmácsa a sarcsok, felesége pedig a kürtöp néphez tartozott. Sok mindent megtudott tőlük a saját, valamint az országban élő többi népről egyaránt. Reméli lesznek majd követői, akik tovább viszik eme népek felkutatását addig, amíg nyelvük, kultúrájuk, szokásaik, archaikus hitviláguk el nem tűnik, amíg be nem asszimilálódnak teljesen...

„2013. áprilisában utaztam először a feleségemmel Nepálba. Ott olvastam egy ismertetőben, hogy Nepál lakosainak száma 28-29 millió, ennek 7,1%-a magar.”

Lovass Ferenc közel két évtizede járt a magarok földjén és készített róluk egy gyönyörű dokumentumfilmet, amit a Magyar Televízió is levetített...

A magarok a Himalája alacsonyabban fekvő völgyeiben, az Alacsony-Himalájában, a Mahabharat hegységben, a világtól elzártan, középkori viszonyok között élnek. Ők az egyik legősibb és létszámában a legnagyobb népcsoport Nepálban.

A gurungok antropológiailag nagyon hasonlítanak a magarokhoz. Sokszor össze is lehet keverni őket. A két nép nyelve is nagyon hasonlít egymáshoz. A névalkotásuk, az életvitelük, a munkamegosztásuk, a házaik és a szokásaik is szinte egyformák...

Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudóst, könyvtárost, a tibetológia megalapítóját, a Tibeti-Angol szótár megalkotóját, aki a „bölcsőjét kereste a magyarnak”, a malária miatti halála akadályozott meg abban, hogy találkozzon ezekkel a rokon népekkel.

*
A „Nepáli Rokonaink a Magarok és a Gurungok” című Dr. Pázmány Péter kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni azokat a rokon népeket, akiket Kőrösi Csoma Sándor is szeretett volna megtalálni, és megismerni a történelmüket, szokásaikat, legendáikat, házaikat és falvaikat, a növénytermesztő kultúrájukat és az állattenyésztésüket, a munkamegosztásukat, a névalkotásukat, a gasztronómiájukat, a születési szertartásukat, az eljegyzéssel, házassággal, halotti ceremóniájukkal és temetkezésükkel kapcsolatos szokásaikat, a ruha és dísztárgyaikat...

„Nepál azon részén, ahol kutakodtam, ez a két nép volt, amelyikről kijelenthetem, hogy rokon népe a magyarnak... Talán ugyanúgy, mint nálunk magyaroknál, ahol másképp hívják a jászokat, a kunokat, a székelyeket, a csángókat stb., de mégis ugyanolyan magyarok...”
*
Ajánlott még a folytatás:

Dr. Pázmány Péter: „Nepáli rokonaink a tamangok, a raik, a limbuk és a lepchák”
**

Él még azonban négy-öt nép Nepálban, akik szintén ugyanarról a vidékről érkeztek jelenlegi lakhelyükre, mint ahonnan a magarok, illetve ahol a magyarok őshazája volt.

„Tudtam, hogy hasonló a névalkotásuk, szintén sok férfitagjuk lett gurkha, rettenthetetlen harcosok, fegyverük az íj, főzik és isszák a pálinkát, földbe temetkeznek, sámánjaik vannak és nekik is kerek, esetleg ovális, mongoloid típusú arcuk van és olyan az orruk, mint a magaroknak. Aki ismer tudja, hogy úgy sem nyugszom, míg újra el nem indulok és fel nem kutatom ezeket a népeket is...”

*
A „Nepáli Rokonaink a Tamangok, a Raik, a Limbuk és a Lepchák” című Dr. Pázmány Péter kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a magarok és a gurungok után szeretnék megismerni ezeket a további rokon népeket is, akiket Kőrösi Csoma Sándor is szeretett volna megtalálni, és megismerni a történelmüket, szokásaikat, legendáikat, házaikat és falvaikat, a növénytermesztő kultúrájukat és az állattenyésztésüket, a munkamegosztásukat, a névalkotásukat, a gasztronómiájukat, a születési szertartásukat, az eljegyzéssel, házassággal, halotti ceremóniájukkal és temetkezésükkel kapcsolatos szokásaikat, a ruha és dísztárgyaikat...
*
Ajánlott még az előző kötet:

Dr. Pázmány Péter: Nepáli rokonaink a magarok és a gurungok.
***

„Bhutáni rokonaink a sarcsok, a kürtöp és a keng nép!”

Bhután Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el. Területe kb. Magyarország felét teszi ki. Földünk egyik legelzártabb országa.

Óind eredetű nevét („szélen fekvő ország”) Tibet-határvidéki elhelyezkedésének köszönheti. Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék.

Etnikai megoszlás: A lakosság 50%-a bhotija (ngalop), 25%-a gurung (nepáli), 13%-a sarkopsz, 2%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (asszami, tibeti) tartozik. Az országban élő magarokat, gurungokat, tamangokat, raikat, limbukat, lepchákat, sherpákat stb. egyszerűen csak a nepáli szóval illetik...

A hivatalos nyelv a dzongkha (bhutáni), amely a tibeti nyelvcsalád egyike. Főbb beszélt nyelvek még a tibeti és a nepáli. A dzongkát elsősorban az ország nyugati felén beszélik, míg a nepálit a déli határvidéken.

A szerző Bhutánba történt utazásakor szerencsének volt mondható, hogy sofőrje a keng, a tolmácsa a sarcsok, a felesége pedig a kürtöp néphez tartozott. „Sok mindent megtudtam tőlük a saját, valamint az országban élő többi népről egyaránt. Számomra bebizonyosodott, s remélem a könyvemben leírtakkal Önöket is meggyőzöm arról, hogy kísérőim ahhoz a három néphez tartoztak, akik rokon népeknek mondhatók.

Utazásaim során eljutottam az ún. »nepáliakhoz« és saját megtapasztalásaim, valamint kísérőim elbeszéléseiből alaposan megismerhettem a sarcsok, a kürtöp és a keng nép életét. Remélem, lesznek majd követőim, akik tovább viszik ezen népek felkutatását addig, amíg nyelvük, kultúrájuk, szokásaik, archaikus hitviláguk el nem tűnik, amíg be nem asszimilálódnak teljesen...”

*
A „Bhutáni Rokonaink a Sarcsok, a Kürtöp és a Keng Nép” című eme Dr. Pázmány Péter kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni azokat a rokon népeket, akiket Kőrösi Csoma Sándor is szeretett volna megtalálni, és megismerni a történelmüket, szokásaikat, legendáikat, házaikat és falvaikat, a növénytermesztő kultúrájukat és az állattenyésztésüket, a munkamegosztásukat, a névalkotásukat, a gasztronómiájukat, a születési szertartásukat, az eljegyzéssel, házassággal, archaikus hitvilágukkal, halotti ceremóniájukkal és temetkezésükkel kapcsolatos szokásaikat, a ruha és dísztárgyaikat...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.