A fejedelmek kormányzásáról — A zsidók kormányzásáról

Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.), olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője. Angyali Doktor (Doctor Angelicus) néven is ismert...

Szent Tamás 1267 és 1269 között írta ezt a művet II. Hugó újonnan hatalomra került ciprusi király számára, aki azonban idejekorán elhunyt, így aztán nem látta értelmét végig megírni. De örök tanulságokat fogalmaz meg benne, melynek alapgondolata az, hogy bár keresztény szempontból a lelki (spiritualis) megelőzi az evilágit (temporalis), a keresztény ember számára kötelesség részt venni egy igazságos földi állam építésében.

Ez a mű hasznos lehet a vezető tisztséget betöltők számára, mivel alaposan kimutatja, hogyan lehet keresztény módon felelősséget vállalni. A jó vezető legfőbb törekvése az erényesség, melynek gondolata a teológus egész erkölcstanát meghatározta, egyrészt a krisztusi tanítás, másrészt az ókori görögök értékrendje alapján. Politikai szempontból a jó vezető legfőbb erénye az igazságosság (iustitia), amelyet meg kell különböztetni az igazságtól (veritas).

A zsidók kormányzásáról írt kisebb írása nem zsidóellenes, sokkal türelmesebbnek bizonyul a zsidók iránt, mint legtöbb kortársa. Önmérsékletet ajánl akkor, amikor a zsidókkal való bánásmódról van szó. Voltaképpen jórészt nem a zsidók kormányzásáról szól, hanem arról, hogyan kell bánni az uzsorásokkal...

„A Fejedelmek Kormányzásáról” című eme kiadványt az olasz teológus, skolasztikus filozófus gondolatvilágát mélyebb kontextusban is megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, a BEVEZETÉS-ben foglalt alábbi részlet szem előtt tartásával:

„Azon gondolkodva, hogy mit kínáljak fel, ami méltó a királyi magasztosságokhoz és illő az én hivatásomhoz és tisztségemhez, az kínálkozik leginkább felajánlandónak, hogy a király számára a kormányzásról írjak könyvet, amelyben mind a kormányzás eredetét, mind azt, ami a király tisztségéhez tartozik, az isteni eredetű Szentírás tekintélye, a filozófusok tanításai és a dicséretes fejedelmek példái szerint szorgalmasan kifejtsem, a magam szellemi képességei szerint, a munka kezdetében, folyamatában és kiteljesedésében, annak segítségét remélve, aki a királyok és az uralkodók Ura, aki által a királyok kormányoznak, Isten, a nagy Úr és a nagy király az összes istenek felett...”