Trónok harca a magyar történelemben

A kíméletlen, öldöklő harc a királyi trónért, az árulás, hitszegés és bosszú nemcsak magyar sajátosság – akár lehetne az is –, a trónviszályok egész Európa történetét végigkísérték keleten és nyugaton egyaránt.

Nem számított egyedi esetnek, ha apa támadt tulajdon fiára, ha a törvényes király ellen nagybátyjak léptek fel trónkövetelőként, ha a trón leendő várományosa „váratlanul” elhalálozott egy különös vadászbalesetet követően, vagy ha a jogtalanul uralkodó ellenkirályt egyszerűen csak megmérgezték hű támogatói…, s mindezt egyetlen célért, birtokolni a királyi trónt.

Természetesen magyar királyainkat sem kerülték el a véres viszályok.

Sajnos az Árpád-házi uralkodóink olyannyira nem oldották meg a trónöröklés rendjét, hogy maga Árpád fejedelem, miután a Vérszerződés értelmében a közösen szerzett földet szétosztotta a törzsfők között, még életében a legkisebb fiát, Zoltánt ültette a fejedelmi méltóságba, megszegve ezzel az addig alkalmazott szeniorátus elvét, miszerint a trón a család legidősebb, még uralkodásra alkalmas férfi tagját illetné…

*
A „Trónok Harca a Magyar Történelemben” című eme kiadványban is látni fogjuk, hogy a „Juss” és a Szent Korona történelmünk során nem mindig került a törvényes kezekbe…
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.