Ökofalvak Európában és a világban

Az ökofalvak társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntartható kisebb tervezett közösségek. Céljuk: „minél kisebb lábnyomot hagyni maguk után”. Az ökofarmon vegyszerek helyett csakis hagyományos technológiákat használnak, tartósítószereket még a feldolgozás során sem. Az első magyar organikus mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A legismertebb magyarországi ökofalu a Budapesttől 45 km-re található Galgahévízen van, de ilyen közösségek Gyűrűfűn, Visnyeszéplakon és a Krisna-völgyben is léteznek. Ezek a települések illetve közösségek szakmai és közösségi alapon ún. élőfalu hálózat-ban is állnak egymással. Az itt található házak kizárólag olyan helyi és bontott építőanyagokból készülnek, mint a szalmabála, a vályogtégla, a fa vagy a nádtető. „Az ökofalvak a földet és a lelkeket kizsákmányoló, az értékektől meghökkentően elforduló pénzkapitalizmus radikális kritikáját fogalmazzák meg, és gyökeres megváltoztatását kezdeményezik...”

A globalizáció folyton változó modelljei kiváltották a lokalizáció megerősödését és egyúttal egyre szélesedő körben új európai és világmintává válását.
A mai világ minden tekintetben fenntarthatatlan, a mai pénzközpontú posztkapitalizmus folytathatatlan. Az ökofalvak éppen ezért keresik az új és élhetőbb megoldásokat...
*
Az ökofalvak társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntartható kisebb tervezett közösségek. A cél: „minél kisebb lábnyomot hagyni maguk után”. Az ökofarmon vegyszerek helyett csakis hagyományos technológiákat használnak, tartósítószereket még a feldolgozás során sem.

Az első magyar organikus mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A legismertebb magyarországi ökofalu a Budapesttől 45 km-re található Galgahévízen van, de ilyen közösségek Gyűrűfűn, Visnyeszéplakon és a Krisna-völgyben is léteznek. Ezek a települések illetve közösségek szakmai és közösségi alapon ún. élőfalu hálózat-ban is állnak egymással. Az itt található házak kizárólag olyan helyi és bontott építőanyagokból készülnek, mint a szalmabála, a vályogtégla, a fa vagy a nádtető.

Az ökofaluk életre hívói a környezetszennyezés, a társadalmi problémák és a fenntarthatatlan helyzetek, életkörülmények. Biogazdálkodással foglalkoznak, de az ökofalu ennél több: a közösséget alkotó lakók a természetes rendszerekre alapozva önfenntartóan állítják elő táplálékukat, építőanyagaikat, eszközeiket, ruháikat. Mindezekből amennyire lehet, önellátók, illetve saját maguk által meghatározott elvek és normák szerint működnek. A legfontosabb a nagy rendszerektől való függetlenedés: az itt élő közösségek szinte teljesen önfenntartóan igyekeznek a megújuló energiaforrásokra alapozni működésüket: szélkereket, napkollektort használnak, biogáz üzemet létesítenek, és saját ivóvizük van.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• I. KÖTET - Ökofalvak Európában;
Ausztria - Dánia Finnország - Franciaország - Németország - Írország - Olaszország - Hollandia - Norvégia - Lengyelország - Portugália - Oroszország - Spanyolország - Svédország - Svájc - Egyesült Királyság - Ciprus - Csehország - Észtország - Görögország - Izrael - Litvánia - Románia - Szlovénia

• II. KÖTET - Ökofalvak a világban - Globális Ökofalu Hálózat;
Európa - Afrika - Észak-Amerika - Dél-Amerika - Ázsia - Ausztrália

FORRÁSOK - AJÁNLOTT IRODALOM

*
Az ökofalvak a földet és a lelkeket kizsákmányoló, az értékektől meghökkentően elforduló pénzkapitalizmus radikális kritikáját fogalmazzák meg, és gyökeres megváltoztatását kezdeményezik.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.