A magyar nyelv

Szerző: Táncsics Mihály

A magyar nyelv

Ár: 2 100 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Nemzeti Örökség
Megjelenés
2018
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
72 oldal
ISBN
9786155797132
Tömeg
110 g

Az 1831-es mű reprint változata. „Ha nagyok akarunk lenni, a józan észt, ha törpék akarunk maradni, a szokást kövessük!” Táncsics Mihály (1799-1884) magyar író, publicista, az első szociális jellegű szemléletet képviselő politikusok egyike. Nyelvünkről úgy vélekedett, hogy „Hazám, nemzetem, ennek nyelve volt, most is az, és lészen mindenkori foglalatosságom fő tárgya. Minő és minőnek kellene hazánknak, nemzetünknek s nyelvünknek lenni, oly tárgy, melyet csak a szebblelkűek szoktak érteni.” Budán végzett tanítóképzőt, majd jogot tanult, de érdeklődése az irodalom és – Horvát István történész, nyelvész hatására – a magyar nyelvészet felé fordult. 1836-tól megjelent irányregényeiben és cikkeiben a polgári átalakulás programját népszerűsítette.

Leírás

A kiadás az 1831-es mű reprint változata.
„Ha nagyok akarunk lenni, a józan észt, ha törpék akarunk maradni, a szokást kövessük!”

„Hazám, nemzetem, ennek nyelve volt, most is az, és lészen mindenkori foglalatosságom fő tárgya. Minő és minőnek kellene hazánknak, nemzetünknek s nyelvünknek lenni, oly tárgy, melyet csak a szebblelkűek szoktak érteni, azon iparkodni pedig, hogy olyan legyen mind a három, amilyennek lennie kell, legnemesbbek s a szó legvalódibb értelmében hazafiak, de egyszersmind részint léleki, részint fizikai tehetség nem léte miatt legkevesebbek tulajdona” - írja műve előszavában a szerző.

Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.) magyar író, publicista, az első szociális jellegű szemléletet képviselő politikusok egyike.

Jobbágycsaládban született egy Bakony széli falucskában, Ácsteszéren. Szülei telkes gazdák, anyja szlovák, apja horvát származású. Húszéves korában takácsként szabadult Bakonyszombathelyen. Budán tanítóképzőt végzett, majd jogot tanult, miközben nyaranta járta az országot. Jogi tanulmányokat folytatott, de érdeklődése az irodalom és – Horvát István történész, nyelvész hatására – a magyar nyelvészet felé fordult. 1836-tól megjelent irányregényeiben és cikkeiben a polgári átalakulás programját népszerűsítette.

Pesten hamar reformszellemű fiatalok társaságába csöppent (Vajda Péter, Garay János, Kunoss Endre, Horárik János), akik figyelmét a politika felé irányították. Nagy hatással volt rá a francia felvilágosodás irodalma. 1843-ra már kiforrott nézeteit publikálta: a társadalmi változások letéteményesének a polgárságot tartotta. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. 1847-ben elfogták, és sajtóvétség (lásd cenzúra) valamint izgatás vádjával elítélték. Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. A börtönből kiszabadulva olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett a hívei húztak...

„A Magyar Nyelv” című eme kiadványt Táncsics Mihály 1831-ben megjelent műve, amelyet az akkori szóhasználat, stílus, mondanivaló és helyesírás iránt is érdeklődő olvasóinknak ajánlunk.

Ezeket is ajánljuk