Hunok és jezsuiták — Fejezetek a magyarországi latin honfoglalási epika történetéből

A jezsuita római katolikus vallási rend: Jézus Társasága. Loyolai szent Ignác által 1534-ben alakított oktató, nevelő szerzetesrend, amely szigorú belső fegyelmet követel meg, tagjait folyamatosan képezi, nagy teológiai tudást célozva. A jezsuiták megalakulását III. Pál pápa 1540-ben hagyta jóvá. A reformáció idején a katolikus egyház megújítását tűzték ki célul...

Ez a kötet először 1993-ban jelent meg. Ehhez a szerző ebben a második kiadásban (2018) még hozzátett hat fejezetet, amelyeket azóta önálló tanulmányokként ebben a tárgykörben írt.

Szörényi László könyvének tárgya a magyarországi, főleg jezsuiták által megalapozott - és általuk is művelt hun tárgyú, de a hun-magyar azonosságot valló történetszemléletnek megfelelően - akkor honfoglalási témájúnak értelmezett epikus költészet.

A jezsuiták 18. századi hazai történetéhez tartozik, hogy a rend ebben az időben az egész hazai felsőoktatás túlnyomó részét kezében tartotta, és a harcos ellenreformáció évtizedei után - úgy a 30-as évektől kezdve - jól szervezett értelmiségi csoportként is felfogható, amelynek körében a Rákóczi-szabadságharc után igen figyelemreméltó, roppant korszerű tendenciák kerültek előtérbe: a természettudósok és hivatásos történetírók mellett éppen azok, akik a szerző munkájában példás méltatásban részesülnek.

„... a kutatásban mintha megint háttérbe szorulna a 18. századi, nálunk igen gazdag latin költészet, amely - a humanistákéhoz képest - még mindig nem kapott megfelelő méltatást: feltehetően mindig azért, mert egyesek csupán az anyanyelvi irodalom megkésett kialakulásának félreismerhetetlen és netán szégyellni való jelét látják benne, és ha ismeretessé vált is belőle egy és más, a kutatások a tématörténet vizsgálatáig még nem jutottak el, még kevésbé a műfajtörténetig”...

„A Hunok és Jezsuiták” című eme kiadványt az alábbi TARTALOM szerinti témaköröket, szemléletmódot mélyebb kontextusban is megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk:

TARTALOM:

• A diplomáciailag felhasznált Attila - Zrínyi és Attila - A Szigeti veszedelem és az európai epikus hagyomány - Panegyricus és eposz - Attila ábrázolása a közép-európai barokk költészetben és történetírásban - A barokk hősi ideál a 17. századi olasz, magyar és közép-kelet-európai latin jezsuita eposzokban - A hősepikai téma az ovidiusi elégia köntösében
• A „Metamorphosis” jezsuita műfaja és Bernardus Pannagl költészete - Attila, az „Ördög ostora” - Magyarország, az összes istenek lakóhelye - Az erdélyi jezsuiták latin epikus költészete a 18. században - Attila, a testvérgyilkos - Közjáték: a föltámadt Hunna - Az országismertető metamorfózis - Attila, a jámbor honfoglaló - Szeged szittya születése - Meghalt Mátyás, oda az Isten kardja - Attila, a testvérgyilkos, másodjára - Mária, a magyar történelem tanúja
• Az osztrák jezsuita rendtartomány költőinek Ovidiust és Vergiliust utánzó hősepikus költészete a 18. században - Pray György költészete - Nyelvrokonság, őstörténet és epika a 18. századi magyarországi jezsuita latin irodalomban - Epikus témák a pécsi latin nyelvű bukolikában - Hunok és nem csak jezsuiták - Dugonics latin regénye, az Angonautica és ennek magyar változata, a 'Gyapjas vitézek

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK - NÉVMUTATÓ

- Az írások előző megjelenési helye és ideje