Végtelen tér — Alapvető természetünk kincsesháza

„A »Végtelen Tér« nem más, mint a XIV. századi tibeti buddhista bölcs, Longcsen Rabdzsam nevének fordítása, azért választottunk a kötet főcíméül, mert jól tükrözi a Teljes Tökéletesség (tibetiül dzogcsen) hagyomány itt kifejtett szemléletmódjának lényegét.

A tér a tudat metaforája, amely e könyv lapjain számtalanszor visszatér, hogy felidézze a tudat mindent felölelő tiszta természetének élményét.

Az Alapvető természetünk kincsesháza a tudat természetéről szóló kinyilatkoztatások és elmélkedések kincseinek gyűjteménye, melyeket a szerző a legelső dzogcsen-mesterek munkáiból válogatott össze.”
(A Kiadó)

Longcsen Rabdzsam (1308 - 1369) tibeti életrajzi elemekkel tűzdelt írásai egy olyan ember életét mutatják be, aki korának talán legnagyobb tudósa és misztikusa volt. Életútját azonban nemcsak elméleti munkássága, hanem a tibeti történelemben betöltött fontos szerepe is jelentősen meghatározta. Életének viszontagságai ugyanis többnyire az adott vallási, politikai eseményekkel, személyiségekkel szemben tanúsított kritikus magatartásának következményei voltak. Személyiségének formálódásában lényegi szerepet játszott a kölönböző kolostorokban szerzett magasszintű iskolázottsága, valamint a történelemben, rítusokban és számos irodalmi műfajban való hathatós jártassága...

Ezt a könyvet Agócs Tamás tibetológus, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára fordította klasszikus tibetiből, s ugyanő látta el bevezetővel és jegyzetekkel.

A szöveget Kelényi Béla, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum muzaológusa gondozta, valamint kiegészítette a szerző tibetiből fordított életrajzával és ábrázolásának elemzésével is.

A magyar fordításhoz Keith Dowman dzogcsen-mester, a mű angol fordítója írt előszót. „Váljék a lények üdvére!”