Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Dr. Baskovics József - Az újvári ejálet török adóösszeírásai ANTIKVÁR

Az újvári ejálet török adóösszeírásai ANTIKVÁR

Dr. Baskovics József

Könyv
MIÉSZ kiadó, 1993
432 oldal, Puha kötésű ragasztott B5 méret
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 990 Ft
Nincs készleten
Leírás
A 17. század közepén a török seregek a „mi vidékünket” is megszállták.

• Vajon hogyan éltek felmenőink a török uralom alatt, hogyan történt akkoriban az adóösszeírás, kellett-e a lakosságnak adót fizetnie és mennyit?

Többek közt erről is olvashatnak ebben az írásban.

A török adóösszeírások (defterek) és a diplomáciai okiratok sok ezernyi konkrét történelmi adatot tartalmaznak. A többféle defter közül elsősorban az ún. részletes adóösszeírások a legfontosabbak, amelyek egy-egy szandzsák (közigazgatási egység, -több település) teljes összeírását tartalmazzák. Ezzel hozzájárulnak egy-egy nagyobb terület hódoltsági korának, a jobbágyság életének megismeréséhez is.

„Az újvári defterek” - egyedülálló hiteles történelmi okiratok. Időközben kiderült, hogy a török adóösszeírásoknak rendkívüli történelmi forrásértékük van. A legjobb és leghitelesebb leírást – Dr. Blaskovics József turkológus végezte, aki Prágában a Károly Egyetemen tanított.

A százötven éves oszmán-török hódoltság (1551-1686) mély nyomokat hagyott nemcsak népünk és hazánk, hanem egész Közép- és Délkelet–Európa történelmében is. A háború két, egymástól eltérő kultúrájú, vallású és rendszerű birodalom – a Habsburg és az Oszmán között zajlott. A keresztény Európa, amely a civilizáció védőbástyája volt, a mohamedán oszmán-török birodalom terjeszkedésének útjába állt. Szembeszállt és megállította a középkori világ legnagyobb és legjobban felszerelt hódító seregét, mely a keresztény nyugatnak és Bécsnek az elfoglalását tűzte ki céljául.

Az úgynevezett második török háborút az 1541-1547-es években Szulejmán szultán indította I. Ferdinánd ellen. Akkor került török kézre többek között Buda, Visegrád, Hatvan, majd Komárom, Esztergom, Bars, Hont és Nyitra megye azért, mert nem tudtak kellőképpen védekezni a hatalmas török sereg ellen. A török által elfoglalt területen az esztergomi érsekségnek is nagy birtokai voltak.

*
Védelméről Várady Pál esztergomi érsek úgy akart gondoskodni, hogy a Nyitra folyó bal partján, Nyárhíd falva mellett 1545-ben egy palánkot építtetett, melyet aztán alapítója után Érsekújvárnak (szlovákul -Nové Zámky, németül – Neuhaunsel, törökül – Ujvar) neveztek el...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok