A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével II.

A szovjet tulajdonba került bauxitbányáinkat 1954-ben visszavásároltuk.

1962-ben Apró Antal Moszkvában aláírta a timföld-alumínium egyezményt.

• De miért nem itthon dolgoztuk fel a bauxitot olcsó szovjet árammal?
• Miért szállítottuk a nyersanyagot Volgográdba, majd az alumíniumot onnan vissza, vasúton?

További kérdések:

• Miért tiltották meg a titánnal kapcsolatos magyar kutatásokat, hiszen Gillemot professzor már 1949-ben megkezdte kísérleteit a nyírádi bauxit titántartalmával kapcsolatban, és a fémtitán előállításáért 1957-ben Kossuth-díjat is kapott?

• Miért nem esik szó a magyar-szovjet timföld-alumínium egyezményben a nyersanyagunk titántartalmáról?

• Milyen környezeti károkkal kellett volna szembenéznünk, ha tovább folytatódik a nyírádi és a Tatabánya környéki vízemeléses bányászkodás?

Kérdések garmadája merül fel, amelyek egy részére Balogh Zoltán csak az 1991-es fegyelmi eljárás során, állásából való fölfüggesztése és a hévízi Kórházból történt kitiltása után kapott választ.

*
„A HÉVÍZI TÓ KÁLVÁRIÁJA EGY ORVOS SZEMÉVEL II.” című eme kiadványt a fenti jogos kérdésekre válaszokat kereső, és a szükséges információk megszerzését mélyebb kontextusban is igénylő olvasóinknak ajánljuk.
*
A kötet első része:
A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.