Az ezredforduló Magyarországa a világsajtó tükrében

Ha e tükörbe nézünk, megpillanthatjuk azt a képet, amelyet a külföldi sajtó alkotott rólunk.

Ez a könyv - a kiadó és a szerkesztők szándéka szerint - egy tükröt tart korunk Magyarországa elé.

Ha e tükörbe nézünk, megpillanthatjuk magunkról azt a képet, amelyet a külföldi sajtó rólunk alkotott.

Ez a tükörkép sokban eltér attól a képtől, amelyet mi saját magunk alkotunk önmagunkról.

Ez lehet előny is, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az az önarckép, amelyet mi magunkról rajzolunk, mindenben megfelel a valóságnak...

Ez a könyv egyben bizonyíték arra is, hogy Magyarország rajtunk kívül másokat is érdekel. A szerkesztők szándéka szerint e cikkgyűjtemény egy elfogultságtói mentes válogatás a világ sajtójából. A gyanútlan, idegen nyelveken nem, vagy csak ritkán olvasó magyar polgár elámulhat: nemcsak botrányainkat, hanem napi gondjainkat, örömeinket és sikereinket is követi, rögzíti, ismeri és ismerteti a világsajtó.

Természetesen a világsajtó sincs a teljes objektivitás birtokában. Viszont cikkein keresztül lehetőségünk van arra, hogy a külföld Magyarországról alkotott képét közelebbről megismerhessük. A külföldi megítélés ismerete egy kis ország, egy kis nemzet és annak felelősséget vállaló polgárai számára nélkülözhetetlen. Hiszen a kis népek, kis államok sokkal inkább ki vannak téve a világ politikai és gazdasági erővonalai hatásának, mint a nagy, politikailag és gazdaságilag befolyásos államok.

Ennek a világhatalmi szempontból nézve viszonylag gyenge pozíciónak kiadványunk számára előnyei is vannak. Miután Magyarország senkivel sincs közvetlen hatalmi versengésben, a külföldi tudósítók nézetei mértéktartóbbak, talán objektívebbek is.

Különös aktualitást adott a könyvnek, hogy akkor jelent meg, amikor véget ért a millenniumi esztendő. A The New York Times hosszú, tartalmas, eleven stílusban írt cikke például arról számol be, hogy a magyar lakosság még a saját ünneplésének módjában is megosztott. Már a 2000-es év januárjának legelején beszámol a magyar Szent Korona körüli vitákról, bemutatva azokat a csoportokat, amelyek vagy túlértékelik, vagy lebecsülik az ezeresztendős ország legfontosabb közjogi szimbólumát...

Egy másik lap - az International Herald Tribune - már cikkének címében kimondja: „A magyarországi fellendülés szociális szakadást hoz”. A szerzőnek van szeme arra, hogy Magyarországot részleteiben is lássa és láttassa, bemutatva a keleti országrész elmaradottságát a nyugati országrészhez, de különösen Budapesthez képest. Természetesen a szerkesztők nem arra törekedtek, hogy minden hazánkkal foglalkozó írást lefordíttassanak és beválogassanak, ám ügyeltek arra, hogy a külhoni szerzők írásai közül olyanok is szemünk elé kerüljenek, amelyek látszólag periférikusak, részletekbe veszők.

De a sajtó azért természetes és fogyasztható képződmény, mert mindenki megtalálja benne azt, ami leginkább érdekli. Ezért olvashatunk e könyvben Hollókőről és Hollóházáról, turizmusról és kultúráról, a ciánnal szennyezett Tisza halászainak gondjairól, a Hortobágy megőrizendő értékeiről, a magyar munkanélküliek és a magyar májlibák keserves életéről.

*
Ez a könyv csak egy kezdet, amire építeni lehet. A nem magyar olvasó, akinek szintén ajánljuk e könyvet, megtalál itt olyan információkat, amelyek remélhetőleg segítik őt Magyarország és a magyarság alaposabb megismerésében.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.