Az aranyág

Az ember- és állatáldozatok kialakulásáról és elterjedéséről.

Az aranyág középpontjában - írja Frazer (1854-1941) - a meggyilkolt isten („slain god”) fogalma áll, amit „úgy hiszem, közvetlenül a barátomtól (ti. Robertson Smithtől) vettem”.

A mű narratív kiindulópontjául a Rómától délre fekvő Nemi (Aricia) ligetének és szentélyének rejtélye szolgál.

• Miért nyerhető el itt a papi méltóság kizárólag úgy, hogy a tisztség betöltője, az Erdő Királya megöli az elődjét?
• És miért kell ezt megelőzően letörnie egy meghatározott fának az ágát, amelyet - írja Frazer - az ókori közvélemény Vergilius aranyágával azonosított?

A válasz Frazer szerint az, hogy a papkirály, akinek a funkciója a termékenység biztosítása, a liget istenét, Virbiust reprezentálja. Az a fa, amelyen az aranyág nő, tölgyfa, az aranyág maga pedig nem más, mint a tölgyfa parazitájaként növekvő fagyöngy.

Az előző papkirály legyilkolása és az aranyág-fagyöngy (az embereket föláldozó druidák tölgyfa- és fagyöngykultuszával, valamint a nyárközépi tűzben elégetett Balder, északi isten mítoszával való hasonlósága révén) olyan állat- és emberáldozatokkal állt kapcsolatban, amelyek elterjedtek voltak, és úgy gondolták, összefüggésben vannak a termékenységgel és a természet megújulásával.
(- Borbély Gábor)

*
„Könyvemmel annak a még mindig fiatal tudománynak a gyarapodásához kívánok hozzájárulni, amely az emberi gondolkodás és intézmények fejlődését a történelem határán kívül eső sötét korokban igyekszik nyomon követni...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.