Identitásgyarmatosítás Erdélyben

Dani Erzsébet „Identitásgyarmatosítás Erdélyben” című könyve tudós munka: nem csak a megszerzett tudás, a kicédulázott könyvek és folyóiratok könyvtárnyi tömege áll mögötte, hanem a személyes érdekeltség is, az, hogy a szerző lelki és morális értelemben kötődik ahhoz a tárgyhoz, tudniillik az erdélyi magyarság, közelebbről a székely nép történetéhez, kultúrájához, amelyet kutat és bemutat, összefoglal és analizál.

És természetesen személyesen kötődik ennek a kultúrának a hősi képviselőihez, olyanokhoz, mint Benedek Elek, Tamási Áron, Nyirő József, Balázs Ferenc és a többiek.

Mindez számára személyes ügyet jelent. A tudományos adalékok tengernyi sokaságát és az elemző biztonsággal az olvasó elé tárt műértelmezéseket valójában ez a személyes érdeklődés és érdekeltség fogja össze, ez ad számukra a tudományos elemzéseknél talán fontosabb és meggyőzőbb szellemi erőt.

Ahogy Dani Erzsébet megkeresi és megtalálja az irodalmi művek mélyén kibontakozó szellemi értékeket, így a kulturális emlékezetet és az identitást kifejező szellemiséget, az valóban azt a meggyőződést erősíti meg az olvasóban (bennem is), hogy bizony a szépirodalom, az írói sorsok, maga az irodalmi kultúra nem csak a tudományos kutatás tárgya lehet, hanem egy emberi közösség (ezúttal nevezetesen az erdélyi magyarság, a székely nép) közösségi életének és lelkiéletének, nemzeti identitásának fenntartója, védelmezője is.

Ezért ajánlom az Erdélyt-szerető, az erdélyi magyarság élete iránt érdeklődő olvasó figyelmébe ezt a kutatói szorgalommal, tudósi elmélyedéssel és nemzeti felelősségtudattal megírt könyvet.”
(Pomogáts Béla)