Kő kövön

Vajákos Suska, a lápi füvesasszony átkot szór egy kőre. Az évszázadokon átívelő rontás egy titkos, egy be nem teljesült, egy önfeláldozó és egy elsorvadó szerelem történetét szövi át. A régi Székesfehérvár díszletei között kalandozva a történelmet bábák, borbélymesterek, alkimisták szemszögéből, négy különböző főhős históriáján keresztül ismerhetjük meg. II. Géza, II. Ulászló, Melek Ibrahim budai pasa és Esterházy Gábor gróf is feltűnnek a történetben, ezúttal csak mint mellékszereplők, hogy helyet adjanak a mindennapok valódi hőseinek, megszenvedőinek: az asszonyoknak, lányoknak. Szerelem, kultúrhistória, rejtély várja az Olvasót négy összefonódó történetben...

„És ha az igaz is alig tartatik meg,
Hová lesz az istentelen és bűnös...?”
*
Gyermeket világra segíteni, szappantömböket feldarabolni, disznóbőrben csecsemőt melengetni mind-mind női lélekből fakad. Míg a férfiak országokat kormányoznak, csatákat vívnak, addig az asszonyok csendes sorsa rejtve marad a történelem viharaiban...

Vajákos Suska, a lápi füvesasszony átkot szór egy kőre. Az évszázadokon átívelő rontás egy titkos, egy be nem teljesült, egy önfeláldozó és egy elsorvadó szerelem történetét szövi át.

A régi Székesfehérvár díszletei között kalandozva a történelmet bábák, borbélymesterek, alkimisták szemszögéből, négy különböző főhős históriáján keresztül ismerhetjük meg. II. Géza, II. Ulászló, Melek Ibrahim budai pasa és Esterházy Gábor gróf is feltűnnek a történetben, ezúttal csak mint mellékszereplők, hogy helyet adjanak a mindennapok valódi hőseinek, megszenvedőinek: az asszonyoknak, lányoknak.

*
A „Kő, Kövön” című eme kiadvány olvasásakor szerelem, kultúrhistória, rejtély várja az olvasót négy összefonódó történetben...
*
Tartalom:

PROLÓGUS
• Halálnak halálával (1158-1162);
• Mosolygó Alma (1490-1516);
• Középnyolcas;
• Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője (1602-1685);
• Arkánum (1693-1704);
• Epilógus;
FORRÁSJEGYZÉK
*
Részlet az EPILÓGUS-ból:

A hiedelem, a valóság és a hit korról korra cserélik köntösüket, de végül is kő kövön nem marad. István négy fivérét faragta a hófehér kőbe, akik az idők folyamán evangélistákká, muszlim szentekké, majd hős királyokká változtak. Csak aki minden részlet és a teljes történet birtokában van, az tudhatja, hogy a négy arc valójában a szenteltvíztartó által hordozott átok áldozatait ábrázolja: II. Gézát, II. Ulászlót, Melek Ibrahim pasát és gróf Esterházy Gábort. Mindannyiukat Vajákos Suska hatalmasokat sújtó rontása pusztított el, de az évszázadokon átívelő történet csak az utolsó áldozat halálával nyerte el jelentését.

Az emberfejekkel díszített szentelvíztartó egy 1978-as ásatáson bukkant ismét a felszínre, ma pedig a Szent István Király Múzeum őrzi, 78.1-es leltári számmal. Bárki megtekintheti...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.