Áldozat és égberagadás
Farkas Zoltán
Könyv
Főnix kiadó, 2003
Főnix kiadó, 2003
80 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789638636744
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 800 Ft
Leírás
Tartalom:
• Kelet felől tekint a Nap - Néhány adalék őshagyományunk „mélyrétegeihez”
• „Szentlélek szállj szívembe” - Áldozat és égberagadás
• „Dobom rögtön elragadj!” Utazásféle a hajdúböszörményi „sámándobon” mitikus hagyományaink világába
Jegyzetek
*
Részletek - Következtetés:
„... Érzékeltetni kívántuk, hogy a hivatalos tudomány által meghúzott határokon túl is érdemes, lehet és kell tájékozódnia annak, aki múltunkról, ősműveltségünkről teljes képet kíván kapni...”
*
„... Vegyük szemügyre egy olyan közismert, K.e. 400 tájékáról való szkíta lelet égberagadási jelenetét, mely az eddigieknél is magasabbra teszi az erkölcsi mércét számunkra, mindenkori utódok számára...”
Fehér M. Jenő „Középkori magyar inkvizíció” című könyvének 236. oldalán a következőket olvashatjuk:
„A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják... (...)
Öböl várjobbágy szavai szerint pedig: Ekkor (karácsonyról van szó) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak... (...)
Kisszer Mihály szerint: ...A régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét. Mivel a karácsony a hagyományban a fény, a Napisten újjászületésének ünnepe, a fenti idézet alapján magától értetődően adódik a következtetés, miszerint valamiféle kapcsolatnak kell lenni a téli napfordulón újjászülető Napisten és a sólyom között. Nevezetesen ez utóbbit (sólyom) az előbbit (Napisten) jelképező, megjelenítő szimbólumnak tekinthetjük...
*
„... Térjünk vissza a Világkörhöz, a mandalához, melyet szokás párhuzamba állítani a sámándobokkal is, s ez az összevetés nem alaptalan. A dobot ősidőktől kezdve varázserővel bíró eszközként tartják számon.
A sumér Gilgamesről például a következőket olvashatjuk:
„... varázsdobja a csodatévő,
minden dolgában elkíséri...”
Közismert a népmeséink táltosparipái és a sámándobok közötti párhuzam is...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
• Kelet felől tekint a Nap - Néhány adalék őshagyományunk „mélyrétegeihez”
• „Szentlélek szállj szívembe” - Áldozat és égberagadás
• „Dobom rögtön elragadj!” Utazásféle a hajdúböszörményi „sámándobon” mitikus hagyományaink világába
Jegyzetek
*
Részletek - Következtetés:
„... Érzékeltetni kívántuk, hogy a hivatalos tudomány által meghúzott határokon túl is érdemes, lehet és kell tájékozódnia annak, aki múltunkról, ősműveltségünkről teljes képet kíván kapni...”
*
„... Vegyük szemügyre egy olyan közismert, K.e. 400 tájékáról való szkíta lelet égberagadási jelenetét, mely az eddigieknél is magasabbra teszi az erkölcsi mércét számunkra, mindenkori utódok számára...”
Fehér M. Jenő „Középkori magyar inkvizíció” című könyvének 236. oldalán a következőket olvashatjuk:
„A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják... (...)
Öböl várjobbágy szavai szerint pedig: Ekkor (karácsonyról van szó) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak... (...)
Kisszer Mihály szerint: ...A régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét. Mivel a karácsony a hagyományban a fény, a Napisten újjászületésének ünnepe, a fenti idézet alapján magától értetődően adódik a következtetés, miszerint valamiféle kapcsolatnak kell lenni a téli napfordulón újjászülető Napisten és a sólyom között. Nevezetesen ez utóbbit (sólyom) az előbbit (Napisten) jelképező, megjelenítő szimbólumnak tekinthetjük...
*
„... Térjünk vissza a Világkörhöz, a mandalához, melyet szokás párhuzamba állítani a sámándobokkal is, s ez az összevetés nem alaptalan. A dobot ősidőktől kezdve varázserővel bíró eszközként tartják számon.
A sumér Gilgamesről például a következőket olvashatjuk:
„... varázsdobja a csodatévő,
minden dolgában elkíséri...”
Közismert a népmeséink táltosparipái és a sámándobok közötti párhuzam is...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.