Magyar föld, magyar faj 1-4. kötet ANTIKVÁR

A „Magyar Föld, Magyar Faj” a 20. század első felében megjelent nagy terjedelmű, magyar nyelvű, enciklopédikus jellegű földrajztudományi–antropológiai mű.

Az összességében mintegy 1840 oldalas, számos képpel, térképpel illusztrált, 4 kötetes művet Cholnoky Jenő, Bartucz Lajos, Prinz Gyula és Gr. Teleki Pál írta, és a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda jóvoltából jelenhetett meg Budapesten 1936 és 1938 között.
*
„Mielőtt olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és a megválasztott módszerünkről.

Bevezetésünk első tétele annak a területnek kiszabásáról szól, melynek a képét nem megrajzoljuk, hanem inkább csak vázolgatjuk. Eddig minden elődünk Magyarország földrajzát írta. Senkinek sem kellett magyarázni, hogy ez az ország milyen határokig terjed, meddig ér. Éles vonalakkal körülszabott, világos, pontos térfogalom állott ezerkilencszáztizenkilencig a szemeink előtt. Mindaddig, amíg be nem következett ennek a kristályszerűen éles határvonalú országnak a második felosztása.

Azóta már nem egységes a Kárpátok és az Adria között lakó népességnek és az azokon túl élő emberiségnek képzete az országról...”
*
Tartalom:

I. kötet:
Előszavunk
Magyarország a földrajzban
A magyar föld tudományos megismerése
A magyar föld története
Az ország belsejének szerkezete
A lánchegységek szerkezete
A magyar föld építőanyaga
A domborzat nagy emeletei
Alacsony-Magyarország alakja
A magyar hegyek
A magyar tájak rendszeres szemlélete
A magyar tájak képe
A vidékek
A magyar éghajlat és a folyók vízjárása
Összefoglalás
Jegyzetek
Szövegközti ábrák
*
II. kötet:
A magyarság hazája
Az ország helyzete az európai haladás területén
A termelés nyers térszíne
A növényzet megyéi és a felszín
Magyarország erdőségei
Az országnak vízzel való ellátása
A magyar medencék állóvizei
A magyar mezőgazdaság tájképe
Ősfoglalkozások szerepe az ország képében
A magyar ekeföldek
A bányászkodás és a természeti erőforrások tájrajza
Az iparosodás tájrajzi jelenségei
Házak a tájban
A mezőgazdasági térszín települései
A védelem, egyházi élet és a vásárok tájrajzi hatásai
A települések nagysága és térszíni elhelyezkedésük
A városok az ország tájrajzában
Jegyzetek
Szövegközti ábrák
*
III. kötet:
A nagyváros szerepe a tájban és az államban
Budapest arcképe
Az országutak
A vasutak
A hajósvizek
A vendégforgalom vonzóhelyei
Magyarország népességének ősrétege
Magyarország népességének törzsrétege
Magyarország népességének fedőrétege
A nyelvterületek hatása az államterületre
Színek és vonalak a nyelvterületen
A népsűrűség államföldrajzi hatása
A térszín hatása az államalakulásra
Az ország felosztásának államterületei
A gazdasági állam földrajzi alkata
A földrajzi tényezők szerepe a politikában és a védelemben
A királyság politikai-földrajzi helyzete
*
IV. kötet:
Előszó
Az antropológia, mint nemzeti tudomány
A fajkutatás úttörői hazánkban
A magyar embertani kutatások félszázada
Van-e magyar típus?
A megismerés útja
A mai magyarság testi bélyegei
Az emberiség faji tagolódása
A magyar nemzettest rasszelemei
A rasszok története hazánkban és a mai magyar nemzettest kialakulása
Műmellékletek jegyzéke
Szövegközti ábrák jegyzéke
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.