Drága Rudolf — Ferenc József és Sissi levelei fiukhoz

Az uralkodással párosuló örömökkel együtt jár, hogy a közrendű népek kíváncsi sora mindenbe „beleüti az orrát”, és mindent tudni akar a királyi, császári, fejedelmi családokról, a hálószobatitkoktól a legbensőbb családi érzésekig, meglétükig, vagy éppenséggel a hiányukig.

Ennél jóval többet kapunk „Drága Rudolf - Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz” című ezen kötetben.

Részlet a Magyar Nemzet című polgári napilapban a kötettel kapcsolatban 2020. szeptember 21-én megjelent írásból:

„Tanulni pedig rengeteget lehet belőle: nemcsak a szó szó szoros értelmében vett történelmet (olyan színvonalú előszó és szövegközi magyarázó szöveg szerepel a kötetben, amilyent nagyon régen nem láttam egyetlen hasonló kiadványban sem - egészen elképesztő szaktudás mutatkozik meg itt a történelmi tényeken túl, a gyermekkori pszichológiai ismereteken át a több tudományághoz is tartozó családdinamika működéséről), hanem konkrétabban a levelekből azt is, hogy az elképzeléseink vagy esetleges előzetes várakozásaink ellenében micsoda - a szövegek alapján legalábbis - szeretettel fordult a császári pár a gyermeke felé, és milyen választékosan tudta ezt a címzett tudomására hozni...”

„Az általunk kiadott családi levelezés egyes darabjai Bécsben, az Osztrák Állami Levéltár Rudolf-hagyatékában találhatók. Ugyanitt őrzik a trónörökös nagyanyjának, Zsófia főhercegnének, valamint, testvérének, Gizellának, illetőleg közös nevelőnőjüknek, Charlotte Welden bárónőnek a Rudolfhoz írt leveleit is.

A jelen forráskiadvány alapját az eredeti (autográf) levelek képezik, amelyek magyar vonatkozásban azáltal is különösen fontosak, hogy közismerten Erzsébet hosszas magyarországi időzését követően, 1866 őszén - felismerve a fogyatékosságait -, a korábbiaknál is nagyobb intenzitással kezdett magyar nyelvismeretének tökéletesítéséhez. Felkérte Falk Miksát nyelvi készségei fejlesztésére, valamint egyes magyarul tudó családtagjaival is magyar nyelvű levélváltásba kezdett. Férje esetében ez mindössze kísérleti jelleget öltött.

Mindez magyar nyelven született leveleket eredményezett. Rudolffal 1867 elejétől - legalábbis a fennmaradt darabok tanulsága szerint - írásban mindvégig magyarul érintkezett. Kettejük levélváltását visszafordított (eltorzult) változatban töredékében ismertük, s részben ebben rejlik a jelenlegi kiadás nóvuma, egyben kiemelt jelentősége is, hiszen egyértelműen láttatni engedi Erzsébet magyar nyelvhasználatának módját, nyelvismeretének szintjét, illetőleg a rögzült nyelvi hibáit is.

Levélváltásuknak nem csupán történeti forrásként lehet jelentősége. A forrásértéke sem elsősorban politikatörténeti szempontból hasznosítható, hanem döntően életmódtörténeti nézőpontból. Nem lehet érdektelen, hogy a leendő feladatából fakadóan, az uralkodói teendőkre való felkészítés részeként - a szülőket értelemszerűen a helyzetükből fakadó aktuális kül- és belpolitikai események foglalkoztatták, hogy milyen módon tájékoztatják a trón leendő várományosát.

Fentiek mellett a kötet a benne rejlő történelmi információk mellett érdekes olvasmányként is szolgálhat, közvetlen bepillantást nyújtva a Habsburg-dinasztia uralkodójának és közvetlen családjának privátszférájába. Az általuk keletkeztetett személyes forrás, az irat típus (magánlevél) jellegéből fakadóan az érintkezésük közvetlenségével is újdonságot jelenthet, s egyúttal más perspektívából is biztosíthat lehetőséget az uralkodócsalád hétköznapjaiba való betekintésre.

Arra is alkalmas, hogy az egyes családtagok közötti kapcsolatrendszert is a maga teljességében, hitelességében láttassa, értelemszerűen az élethelyzetükből származó pillanatnyi hangulatot, illetőleg a levélíró kedélyállapotát is érzékeltetve. Kapcsolatuk jellegéből fakadóan a levélváltásukból a pedagógiai elveik is rekonstruálhatók, valamint az egyes eseményekre való reagálásuk, illetőleg az ehhez kötődő szándékaik is, csakúgy, mint a hétköznapi problémáik, vagy az örömteli pillanataik”.
(Vér Eszter)

Tekintsünk Bele a Habsburg Dinasztia Uralkodójának és Közvetlen Családjának Privátszférájába!