Jönnek! - Adjátok vissza a hegyeimet!-Wass Albert-Könyv-Erdélyi Szalon-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Wass Albert - Jönnek! - Adjátok vissza a hegyeimet!

Jönnek! - Adjátok vissza a hegyeimet!

Wass Albert

Könyv
Erdélyi Szalon kiadó, 2020
240 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9786158121897
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 4 490 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 817 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

A két összetartozó regény egy kötetben. Az 1940-ben írt „Jönnek!” azt a két hetet öleli fel, amely Észak-Erdély visszacsatolásának nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el. A várakozás feszült napjai alkalmat adnak a falu lakóinak - magyaroknak és románoknak -, hogy átgondolják a sanyarú múltat és a lehetséges, biztató jövőt; hogy számot vessenek az elkövetett bűnökkel és az elszenvedett sérelmekkel, ki-ki a maga korábbi és reménybeli helyzete, illetve erkölcsi fölfogása szerint. 1949-ben, a már Nyugaton keletkezett „Adjátok vissza a hegyeimet!” egy korán árvaságra jutott fiú élettörténetébe sűríti az erdélyi magyarság megpróbáltatásait. A kisebbségi sors balladai tónusú regénye az örök megaláztatás, a kiszolgáltatottság, az áldozati sors és vállalásának hátborzongató jeremiádjává növekszik. „Megrendítő, letaglózó, egyben lélekemelő olvasmány eme mindkét, fordulatokban bővelkedő, izgalmas cselekményvezetésű regény!”

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert szerző (Válaszút, /ma Románia/ 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Magyarországon csak a halála után fedezték fel, mint az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Nicolae Ceaușescu elnökségének éveiben Romániában a könyveit betiltották. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: „A funtineli boszorkány” című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az „Adjátok vissza a hegyeimet!” és a „Kard és kasza.”
*

A két összetartozó regény egy kötetben jelent meg a díszkiadás negyedik köteteként.

Az 1940-ben írt „Jönnek!” azt a két hetet öleli fel, amely a második bécsi döntés eredményének - Észak-Erdély visszacsatolásának - nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el.

Ez a tizennégy nap az ottani magyarság számára talán nehezebben, kínosabb lassúsággal vánszorgott, mint az azt megelőző huszonkét, kisebbségi sorban végigtengődött esztendő. A várakozás feszült napjai alkalmat adnak a falu, Vasasszentgothárd lakóinak - magyaroknak és románoknak -, hogy átgondolják a sanyarú múltat és a lehetséges, biztató jövőt; hogy számot vessenek az elkövetett bűnökkel és az elszenvedett sérelmekkel, ki-ki a maga korábbi és reménybeli helyzete, illetve erkölcsi fölfogása szerint.

Vibráló érzések pontos lekottázása adja a feszes cselekményű, izgalmas epizódokkal tűzdelt helyzetjelentés drámai hangulatát, katartikus tanulságait. A rablóhordákra emlékeztető kivonuló románok fejvesztett kapkodását, fosztogatását, az utolsó napok megannyi személyes sorsdrámáját feledteti a nagy nap kifejezhetetlen, már-már artikulálatlan öröme, a lelkek ujjongása, az egyetlen boldog sikollyá váló fölszabadulás pillanata.

*

1949-ben, az immár Nyugaton keletkezett „Adjátok vissza a hegyeimet!” egy korán árvaságra jutott fiú élettörténetébe sűríti az erdélyi magyarság megpróbáltatásait. A kisebbségi sors balladai tónusú regénye az örök megaláztatás, a kiszolgáltatottság, az áldozati sors és vállalásának hátborzongató jeremiádjává növekszik.

Ennek az ágrólszakadt juhászbojtárnak és szénégetőnek egész életében négy olyan esztendő jutott, amikor egyáltalán embernek érezhette magát: a magyar világ 1940 és 1944 közötti ideje. S ami ezután szakadt Erdélyre, az maga volt a pokol, a világ vége: háború, véres bosszúhadjáratok, genocídium, útonállás, gyilkosságok, az élet tönkresilányítása.

Ebben a törvényen kívüli, nyers ököljogra épülő, tébolyodott világban ép erkölcsi érzékű, hazafias lelkületű, tudatos gondolkodású embernek helye nem lehetett, így lesz a hajdan jámbor fiúból a havason bujdosó haramia, aki az olvasó előtt mégis hőssé magasztosul. Hiszen ez a - szándékoltan névtelen - hős szinte puszta kézzel, a tíz körmével védte Erdélyt a beözönlő román és orosz hordáktól - mindhiába.

Végül szerettei elvesztése után a hazájától is megfosztják, s mivel a becsületes életre és a jövőre semmi kilátása nem marad, nyugatra szökik, hogy „beleordítsa a szabad világ fülébe Erdély irtózatos tragédiáját”.

*
„Megrendítő, letaglózó, egyben lélekemelő olvasmány eme mindkét, fordulatokban bővelkedő, izgalmas cselekményvezetésű regény”
(Legeza Ilona).
*
Részlet a kötetből:

„Nézzétek urak : idestova ötven esztendeje már, hogy belerángattatok ebbe a játékba. Játszottatok az én bőrömön háborút és országosztást, ideoda ajándékozgattatok engem s a hegyeimet, mint ahogy gyermekek ajándékozzák a játékszereket egymásnak. S én ötven esztendeig engedelmesen játszottam nektek mindent, amit csak parancsoltatok: kisebbségi sorsot, megaláztatást és elnyomatást, üldöztetést nyelvem és fajtám miatt, fölszabadulást és katonásdit. Játszottam háborút. Lelkesedést és halálfélelmet, rámenős bátorságot és fejvesztett menekülést, játszottam kétségbeesést, fájdalmat, dühöt, elvesztett háborút. Játszottam elvesztett otthont és elvesztett családot, csikorgó fogú bosszúvágyat és hadifogságot, játszottam hontalan bujdosást, magányos, kóborló farkassorsot az emberi rengetegben ... urak, nekem elég volt. Én nem játszom tovább. Adjátok vissza a hegyeimet...!”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés