Szecessziós Budapest — Batár Zsolt fotóival

A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzataként ismert... A magyar szecessziós építészet iskolateremtő építésze Lechner Ödön volt. Zsolnay Vilmossal baráti viszonyt ápoltak, amely az alkotások kerámiáiban is érzékelhető...

A főváros hihetetlenül izgalmas szecessziós öröksége az elmúlt néhány évben számos megújult épülettel gazdagodott.

A könnyen bejárható sétaútvonalak során megszépült házakkal találkozhatunk például a belváros szívében, Erzsébetvárosban, Mátyásföldön, vagy akár a budai kerületekben.

A könyv új kiadása (2021) a Fiumei úti sírkert és a Kozma utcai izraelita temető mellett az újra látogatható Salgótarjáni utcai zsidó temetőbe is elkalauzol.

A 256 oldalas könyv Kedves László Könyvműhelye kiadásában látott napvilágot...

Lechner Ödön (1845-1914) a szecesszió sajátosan magyar irányzatának kezdeményező mestere volt. Az új stílus képviselőinek idősebb nemzedékéhez tartozott. Behatóan tanulmányozta a magyar népművészetet, majd a keleti népek művészetét, s azok motívumaiból merítve teremtett egy nemzeti jellegű szecessziós díszítő-stílust. Így tervezte meg 1891-ben a budapesti Iparművészeti Múzeumot, s pár évvel később - szintén a fővárosban - a Földtani Intézetet és a Postatakarékpénztár épületét. E két utóbbira jellemző a síkban kiterülő homlokzat egységének hangsúlyozása s a felületet díszítő színes kerámiaburkolat.

Jeles építészeink: Medgyaszay István (1877–1959; Színház, Sopron; 1909); Kós Károly (1883–1961; Madárház az Állatkertben;1908–1909; Városmajor utcai iskola; 1910–1912); Márkus Géza (1872–1912; Cifrapalota, Kecskemét; 1902).