Kokárda kitűző kicsi méretben
Kitűző
Kitűző
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 700 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 700 Ft
Leírás
Kokárda - a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette divatossá. A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.
Petőfi naplójában különben az is olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Bár ez utóbbi nem élte túl a XIX. századot, az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A piros - fehér - zöld színhármas meggyökereztetése azonban nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán rehabilitálták a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen. A háromszínű szalagot viszont már a XIX. század elején is hordták, többek között József nádor felesége, Anna Pavlovna - meséli Bertényi Iván heraldikus, egyetemi tanár.
A kokárda történetébe azonban nem csupán a felívelés, hanem a tiltás évei is beleivódtak: a 48-as forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatta, mint ahogy a Tanácsköztársaság is inkább a bolsevik vörös színt részesítette előnyben.
A Kádár-korszakban csupán a nem hivatalos ünnepeken viselt kokárdát nézték rossz szemmel, hiszen abban a függetlenség vagy épp a szovjetellenesség jelképét vélték felfedezni. Mindenesetre a kokárda érdekes története még mindig nem ért véget, érdekes adalékokkal egészült ki 2002-ben is a választások környékén betöltött szerepe miatt.
Akárhogyan is van, aki magyar, azon március idusán ott van a szíve felett a nemzetiszín kokárda! Aki pedig úgy érzi, hogy nem kifejezetten március 15-én tűzné ki, hanem bármely más napján az évnek, az is természetesen magától értetődő, hiszen a kokárdának mindig minden korban és korszakban különleges üzenete volt.
(Nincs ez másképpen mostanság sem...) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette divatossá. A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.
Petőfi naplójában különben az is olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Bár ez utóbbi nem élte túl a XIX. századot, az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A piros - fehér - zöld színhármas meggyökereztetése azonban nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán rehabilitálták a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen. A háromszínű szalagot viszont már a XIX. század elején is hordták, többek között József nádor felesége, Anna Pavlovna - meséli Bertényi Iván heraldikus, egyetemi tanár.
A kokárda történetébe azonban nem csupán a felívelés, hanem a tiltás évei is beleivódtak: a 48-as forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatta, mint ahogy a Tanácsköztársaság is inkább a bolsevik vörös színt részesítette előnyben.
A Kádár-korszakban csupán a nem hivatalos ünnepeken viselt kokárdát nézték rossz szemmel, hiszen abban a függetlenség vagy épp a szovjetellenesség jelképét vélték felfedezni. Mindenesetre a kokárda érdekes története még mindig nem ért véget, érdekes adalékokkal egészült ki 2002-ben is a választások környékén betöltött szerepe miatt.
Akárhogyan is van, aki magyar, azon március idusán ott van a szíve felett a nemzetiszín kokárda! Aki pedig úgy érzi, hogy nem kifejezetten március 15-én tűzné ki, hanem bármely más napján az évnek, az is természetesen magától értetődő, hiszen a kokárdának mindig minden korban és korszakban különleges üzenete volt.
(Nincs ez másképpen mostanság sem...) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.