A román kor művészete ANTIKVÁR

Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11. és 12. századi műalkotásainak együttesét. A kor az ezredforduló környékén kezdődött és a francia gótika elterjedéséig, a 13. század elejéig tartott. Különösen a kor építészetének megjelölésére szolgált, amely megőrizte az ókori római építészeti stílus számos alapvető jellemzőjét. Ízelítő a tartalomból: A romanika mint művészettörténeti fogalom; A romanika előzményei; A romanika építészeti téralkotásának előzményei; A hildesheimi Szent Mihály-templom történelmi helye; A karoling bazilika típusai; A centrális téralkotás; A hildesheimi szintézis; A romanika előzményei Dél-Európában; Lombardia; Spanyolország; A bencés reformtörekvések építészete; Előzmények a képzőművészetben; Az Ottó-kori és a karoling művészet viszonya; Az Ottó-kori művészet stílusa; A korai romanika; Észak-Európa hagyományai és a romanika (...) A romanika mint művészettörténeti korszak; Irodalom; Névmutató; Térképvázlatok jegyzéke; A könyvben szereplő reprodukciók forrása...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
Marosi Ernő (Miskolc, 1940. április 18. – Budapest, 2021. július 9.) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1991 és 2000 között az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, 2002 és 2008 között az MTA társadalomtudományi alelnöke. Kutatási területei a középkori (14–15. századi) magyar és egyetemes művészettörténet, elsősorban a romanika és a gótika korszakai...

Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11. és 12. századi műalkotásainak együttesét. A román kor az ezredforduló környékén kezdődött és a francia gótika elterjedéséig, a 13. század elejéig tartott. A romanikát megelőző időszakot preromán kornak nevezik...

A román stílus nem azonos a romániai stílusjegyekkel. A kifejezést a 19. századi művészettörténészek használták először, különösen a kor építészetének megjelölésére, amely megőrizte az ókori római építészeti stílus számos alapvető jellemzőjét.
*
Tartalomjegyzék:

A romanika mint művészettörténeti fogalom; A romanika előzményei; A romanika építészeti téralkotásának előzményei; A hildesheimi Szent Mihály-templom történelmi helye; A karoling bazilika típusai; A centrális téralkotás; A hildesheimi szintézis; Az Ottó-kori építészeti tér fejlődése; A romanika előzményei Dél-Európában; Lombardia; Spanyolország; A bencés reformtörekvések építészete; Előzmények a képzőművészetben; Az Ottó-kori és a karoling művészet viszonya; Az Ottó-kori művészet stílusa;
A korai romanika; Észak-Európa hagyományai és a romanika; Az építészeti téralkotás a XI. század elején; Új ábrázoló művészeti törekvések; Az angliai könyvfestészet; A korai romanika Dél-Európában; Lombardia szerepe az építészetben; Az épületplasztika; A Beatus-kéziratok; Franciaországi központok; Normandia építészetének kezdetei; Az érett romanika. A stílus kialakulása; Itália művészete a XI. század végén; A reform Toszkánában 89
Montecassino; Bizánci hatások Észak-Itália festészetében; Róma művészete; Észak-Itália; Emilia építészete; A monumentális szobrászat kezdetei Emiliában; Apulia és Bari; Zarándoktemplomok a compostelai útvonalakon; A zarándokútvonalak; A zarándoktemplom-típus kialakulása; Poitou; A Loire-vidék; A művészetek Clunyben
Cluny III építése; A képzőművészetek Clunyben; A monumentális plasztikai ábrázolás kezdetei; Cluny; Languedoc; Spanyolország, Normandia fénykora; A művészet Hódító Vilmos uralkodása alatt; Anglo-normann építészet; Németország művészete a XI. század fordulója körül; Császári építkezések; Az itáliai díszítőstílus terjedése; A hirsaui reform építészete; A romanika a Mosel-vidék képzőművészetében; Az érett romanika. A stílus virágkora; Könyvfestészet Angliában; Nyugat-Franciaország; Poitou; Anjou; Languedoc; Auvergne; Burgundia; Cluny és a helyi hagyományok; A szobrászat Burgundiában; A burgundiai szobrászat fejlődéstörténeti szerepe; A ciszterciták művészeti törekvései; Cisztercita építészet; Provence; Itália; Lombardia; Emilia művészete a XII. század második negyedében; Katalónia művészete a XII. század elején; Katalán festészet; Németország; A szigorú stílus; A késői romanika. A stílus gyökerei; Normandia és Anglia építészete; A bordás keresztboltozat és a késő romanika; A korai gótika és hatásai; A Loire-vidék és Burgundia; A második cisztercita stílus; Dél-Franciaország; Spanyolország; Itália; Észak-Itália; Benedetto Antelami; Antelami és a késő romanika; Szicília normann művészet; Róma a XII. század közepén; Németország Oroszlán Henrik köre; Császári építkezések; Köln a XII. században; A képzőművészetek fejlődésének állomásai; Közép-Európa; Angliai festészet a XII. század második felében; A Mosel-vidék kisművészete; A késői romanika mint a gótika kortársa; A romanika és a gótika; Itália; A maniera greca a festészetben; Antelami hatása; Toszkána; Dél-Itália; Németország és Közép-Európa Építészet és építészeti plasztika; Késő romanika a képzőművészetben; A romanika mint művészettörténeti korszak; Irodalom; Névmutató; Térképvázlatok jegyzéke; A könyvben szereplő reprodukciók forrása.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.