Az ősmagyar mitológia szumir és Ural-altáji öröksége ANTIKVÁR

A szumirológus Dr. Varga Zsigmond (1886-1956) eme kötete gazdag életművének utolsó darabja. A 2009-ben először megjelent kiadvány az ismeretek hatalmas tárháza, amelynek gazdag a forrásértékű adatgyűjteménye. Bakay Kornél szerint természetesen nem mindenben korszerű a tudós szerző álláspontja, de mindig gondolkodásra késztető, mindig további kutatásra sarkalló. Ajánlott az őstörténet, az őstörténet átértelmezése, a nemzet tudatának befolyásolásáért folyó küzdelem, a szumír eredet iránt érdeklődő olvasóinknak...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
Évszázadokon keresztül abban a tudatban éltünk, hogy ismerjük a múltunkat, tudjuk, hogy kik vagyunk, büszkék voltunk eleinkre, és féltve őriztük a hagyományainkat. Jó kétszáz esztendeje megkezdődött az őstörténetünk átértelmezése, s ezzel megkezdődött a küzdelem is a nemzet tudatának befolyásolásáért.

Ma már sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy az őstörténet stratégiai tudományág, majdnem hatalmi kérdés. Ha sikerül döntő befolyásra szert tennie egy csoportnak, akkor uralhatja a lelkeket, a gondolkodást, megszabhatja még a mindennapi cselekvést is, hiszen ha népünk nemes és fényes múltú, akkor visszatekintve van honnan erőt meríteni, van mire hivatkozva büszkének lenni arra, hogy magyarok vagyunk.

Dr. Varga Zsigmond (1886-1956) jelen kötete gazdag életművének az utolsó darabja. A Szerző szumirológus, Kolozsvárott, Berlinben, Genfben és Utrechtben tanult, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a keleti nyelvekből doktorált. A debreceni Tisza István Tudományegyetem nyilvános rendes professzora lett. Rendkívül alapos felkészültségét először a teológia és a művelődéstörténet területén kamatoztatta, majd 1920-tól tudományos érdeklődése a szumír (sumér) nép története és nyelve felé fordult.

Első ilyen témájú könyve („A sumír kérdés jelen állása”) a Magyar Tudományos Akadémia Fáy-jutalmát nyerte el (1920).

Ez a most kézben tartott könyve (2009) az ismeretek hatalmas tárháza, amelynek gazdag a forrásértékű adatgyűjteménye. Természetesen nem mindenben korszerű a tudós szerző álláspontja, de mindig gondolkodásra késztető, mindig további kutatásra sarkalló.
(Bakay Kornél) ajánlója a kötethez

*
„Az Ősmagyar Mitológia Szumír és Ural-Altáji Öröksége” című eme kiadványt az őstörténet, az őstörténet átértelmezése, a nemzet tudatának befolyásolásáért folyó küzdelem, a szumír eredet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Tartalom:

Előszó 5
Az ősmagyar mitológia eredeti forrásanyaga 15
Általános természetű forrásanyag a primitivologia 15
A sumir vallás és művelődés forrásai 16
A szumir emlékek felfedezése és őrzési helyeik szerint való megoszlása 16
A szumir nyelv felfedezése és rekonstrukciója 17
A szumir mitológiai-kutatás jelen állása 17
A szumir irodalmi termékek rövid átnézete 18
A szumir kultúra döntő hatása az antik világ művelődésére 21
Az Ősmagyar Mitológia közvetlen eredeti forrásai 31
Az Ősmagyar Mitológia irodalma 34
A jelen idő folklór-kutatása és az ősmagyar hitvilág 39
A magyar folklór idői rétegeződése 40
Az Ősmagyar MItológia ősi mintázatú tárgyi ábrázolásai 42
Mely népek tartoznak az ural-altáji nyelvcsalád kötelékébe? 42
A szumir-ural-altáji közös mitológiai örökség előző szakirodalmi visszhangja 49
A szumir nyelv ural-altáji karaktere is igazolja a genetikus vallási összefüggést 53
A rokonságvitatás elnémulása. O'Donner és Munkácsi B. elutasító érvelése 53
A szumir-ural-altáji nyelv 57
A névképzés egyező formánsai 61
Nyelvtani rész
Egyező névragozás 62
A névszó ragozása 65
Helyhatározó esetek 68
Számnevek 72
Prepoziciók 76
Az ige 77
A prefixumos igeragozás 79
A szumir-ural-altáji őshaza kérdése 85
A szumir és altáji közös ősműveltség kérdése 88
A finn-ugor ősműveltség körvonalai 91
Szumir-finn-ugor egyező ősműveltség 92
Szumir-finn-ugor egyező ősműveltség 93
Szumir-török-magyar ősműveltség 94
Az ősmagyar mitológia részletes rajza szumir-ural-altáji művelődési keretben egyező animizmus 97
Az animizmus rövid, általános jelzése 97
Az animizmus szumir-ural-altáji sajátossága
Egyező lélekelnevezések 100
Lélekszékhelyek és a lélektávozások módjai és esetei 102
A haláltól a sírig - temetkezési szokások 103
Temetkezési szokások 109
Az alvilági élet rövid rajza 113
A sámán alvilági útja a halott lélek levezetésére 115
A lélekfogalom szumir-ural-altáji további egyező vonásai. Milyen alakot ölthetnek élő és halotti lelkek a földön? 117
Árnyéklélek, árnyékkép és névadás 120
Az alvilágból való szabadulás csodaútja 123
Az ősök egyező kultusza 124
A családi ősök szumir-ural-altáji egyező tisztelet 124
A családi ősök tiszteletének jelenléte és módja a szumir és ural-altáji vallásokban 126
A családi ősök kultikus tisztelet-helyeinek közös szumir-ural-altáji elnevezései 130
A szent erőtartalma 131
A bálványképek szumir-ural-altáji egyező elnevezései 132
Egyező manaizmus 133
A manaizmus rövid, általános jellemzése 133
A mana mint varázserő, varázsképesség 134
A szumir és ural-altáji népek egyező polidémonizmusa 136
Szumir-ural-altáji hősi kultusz 145
Szumir hősi-kultusz 146
Az örökéletért vívott hősi küzdelem 146
A csodaszülés fűvéért vívott hősi harc 147
A sorstáblákért folytatott hősi küzdelem 147
A török-tatár népek hősi kultusza 148
A finn-ugor népek hősi kultusza 149
Egyező sámánizmus 151
A szumir-ural-altáji sámánizmus egyező műszavai 151
A sámán lelki beállítottsága és tiszte - Az extasis műszavai 156
A sámán szellemei 159
Fehér és fekete sámánok 164
A sámánizmus eszközei 165
A sámándob 166
Sámán ostor és kard 168
Sámán öltözet 171
Szumir-ural-altáji egyező varászpraxis - Az ősmagyar sámánizmus azonos eljárásmódjai 173
A sámáni működés szumir-ural-altáji lényegi egyezése 174
A démonizált beteggyógyítások egyező esetei és módjai 177
A sámánizmus egyező műszavai 182
Vegyes, komplikált varázseljárások egyezése a szumir és ural-altáji sámánizmusban 183
Az élet fontosabb aktusainak megszentelése közös varázsritusokban 189
A születés körüli varázsritusok 189
A házasságra vonatkozó varázsszokások 192
A betegségeket okozó és velük kapcsolatos varázsszokások 194
A betegségek szumir-ural-altáji egyező elnevezései 197
Ez ősi halálfélelem csökevényei a magyar néphitben 197
Ez élelemszerzés és a vele kapcsolatos varázsritusok 199
Egyező totemizmus 201
A totemizmus rövid, általános jellemzése 201
Szumir és ural-altáji totemizmus egyező pontjai 202
Szumir totemizmus 202
Az altáji népek totemizmusa 205
A finn-ugor népek totemizmusa 207
A totemállatok eredetmondája 209
Egyező istenvilág 213
Az istenvilág kialakulásának rövid, általános jellemzése tartalmi szempontból 213
Az istenfogalom fejlődésének alaki változatai 216
Az istenfogalom érzéki szemléltetése 217
A szumir és ural-altáji istenfogalom kialakulása tartalmi szempontból 219
A szumir-ural-altáji istenvilág alaki változata 220
Az istenfogalom érzéki szemléltetése a szumir-ural-altáji mitológiában 220
Az egyező égkultusz bizonyságai 221
Az ég, illetőleg égisten szumir-ural-altáji elnevezései és állandó jelzői 222
Az ég magassága, fenti fekvése 225
Az ég fényessége-tisztasága 226
Az ég és időjárás összefüggése 227
Szumirok és ural-altáji népek sorsképzete 233
Megváltoztatható-e a kimondott, vagy feljegyzett sors? 234
A sors megtudakolható 235
A magyar nyílvetés, vagy nyílhúzás ősi eredete 236
Az obiugorok halott-jósoltatása 237
A sors beteljesülése a halál 238
Aktív és passzív küzdelem a sors ellen 238
A szumir és ural-altáji népek égistenének büntető és bosszúálló tulajdonsága 241
Politeizmus, vagy monoteizmus volt-e az ősmagyarok vallása? 243
Az égisten teremtő, életadó működése 245
Az égisten tiszteleti módja 247
Egyező földkultusz 248
A meglelkesített föld, illetőleg földisten szumir-ural-altáji egyező elnevezései és állandó jelzői 248
A földkultusz szumir-ural-altáji egyező vonásai 251
Egyező világkép 258
Az ég és föld kettősége a világmindenség 258
Az égi sátor, ill. szilárd fedél jellege 260
A föld négyszög-, kör-, gömb-, cipó-alakja, köldöke 260
Az ég és föld kozmikus hegy jellege 260
Az ég és föld további kettős tagozódása 264
A világrétegek egyező képzete 265
Az ég rétegessége 265
Az ég (7) hétrétűsége 266
Az ég háromrétűsége 266
A magyar ég rétegességének elhalványuló nyomai 268
A föld rétegessége 269
Az Égisten udvartartása és annak berendezése 271
Az ég és föld teremtése 273
Az alvilágnak, mint a föld tartozékának, közös szumir és ural-altáji jellemvonásai 279
A világfa (életfa), életvize és a paradicsomi folyók szumir, valamint ural-altáji egyező képzete 286
A szumirok világfa képzete 290
A szumirok életfüve, élet-eledele és életvize képzete 292
A amgyar világfa életet megifjúító gyümölcse 293
A világoszlop és a világszeg, mint az égbolt támasztékai 294
A föld hordozói 301
Az ember teremtése és a bűneset - Az ember rendeltetése 303
A világ megsemmisülése 312
Az égitestek - nap, hold, csillagok - egyező kultusza 317
A hold szumir-ural-altáji egyező elnevezései 317
A hold mint világító és időmeghatározó égitest 318
A nap, mint égitest szumir-ural-altáji egyező égjárása 319
A Nap (Napisten) szumir-ural-altáji elnevezései 320
A hold- (7) és napszámok (6) váltakozó használata a szumir-ural-altáji folklorban 321
Az állatkör 12 állatjegye, mint idő- és országjelző tényező 324
Egyező csillagkultusz 325
Egyező csillagelnevezések 325
A csillagok egyező felfogása 326
Ural-altáji népek és szumirok egyező szemléleti módja a fontosabb csillagképzetekről 326
A nap és hold, mint csillagképek közös szemléleti módja 328
A szumiroknak az ural-altáji népcsaládéval egyező képzetei a fontosabb csillagképekről 330
Ural-altáji őshagyomány egyéb fontos csillagképekről 332
A magyarok csillagos ege 335
A magyar és ural-altáji csillagos ég közös képzetei 336
Az ősmagyar csillagos ég faji sajátosságai 338
A magyar csillagos ég mitikus csillagképei 344
Istencsoportok és Plánéta-istenek 345
Az elemek egyező kultusza 352
A Víz és Tűz isteneinek szumir és ural-altáji elnevezései és felfogása - Széldémonok 352
Egyező kultusz 355
A szent helyek rövid általános áttekintése 355
Szumirok és ural-altáji népek egyező kritériumok szerint választják ki szent helyeiket 358
A szent idők főbb jellemző vonásainak rövid leírása 363
A szumir és ural-altáji szent idők sajátos jellege 365
A szent szavak rövid, általános jellemzése 370
A szent szavak szumir-ural-altáji sajátossága 372
Egyező imagesztusok és egyező elnevezéseik 374
A szumir-ural-altáji vallási elbeszélő anyag (mitosz-eposz-mese, legenda) dramatizálása a kultuszban 376
Sámánok, hősök harca, a betegség, a halál ellen az örökéletért 376
Istenek harca egymás ellen 378
Hősök és istenek párharca 381
Az ősmagyar pogány istentisztelet dramatikus elemei 382
A szent cselekmények általános jellegű rövid ismertetése 383
Az áldozat szumir-ural-altáji sajátos jellege 386
Az áldozatok szumir és obiugor egyező elnevezései 392
Ősmagyar áldozatelnevezések 392
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.