Jud Süss - A film magyarországi fogadtatása 1941-1944 ANTIKVÁR

A kötet a nemzetiszocialista német filmgyártás leghírhedtebb darabjának hazai forgalmazását és fogadtatását mutatja be a levéltári dokumentumok, és a korabeli sajtóban megjelent cikkek részletes feldolgozásával. A vetítést vita követte... Ismerjük meg a hazai fogadtatását!

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
A film az 1940. szeptemberi berlini premier után 1941 januárjában jutott el a magyar mozikba, Magyarországon is nagy sikert aratott, valóságos tömeghisztériát keltett, tömegek tódultak a moziba. A könyv végigköveti a film magyar forgalmazásának minden állomását, a cenzúraengedély kiadásától az UFA tulajdonban lévő Uránia moziban tartott sajtóvetítésig, majd premierig, az országos forgalmazás alakulásáig. Részletesen szemlézi a sajtóban megjelent kritikákat.

A szélsőjobboldali lapok nem meglepő módon „a német filmművészet leghatalmasabb, legcsodálatosabb és legművészibb produkciójaként” méltatják, a katolikus sajtó ellenben visszafogott („Ha üzleti szempontból vizsgálnánk ennek a képnek a sikerét, azt kellene mondanunk, esztendők óta ilyen siker nem volt. De tudnunk kell azt, hogy ez /pénztárnyitáskor 3-400 ember várakozik/ már nem siker. Nevezzük tömeghisztériának, divatnak, vagy aminek akarjuk. A lényeget egyik kifejezés sem fedi. Az igazság jóval mélyebben rejtőzik. Valahol az emberi lélek legmélyén. A legtitkoltabb ösztönök között. Örülünk, ha egy film sikert arat, de jobban örülnénk, ha csak a siker, a szereplők tökéletes játéka, azaz a művészi szempont és nem az emberek kárörömre hajló, bámészkodó szelleme vinne sikerre egy egyébként igazán értékes művészeti teljesítményt” – írja az Actio Catholica lapja.

A bírálatban és felháborodásban legmesszebb Bajcsy-Zsilinszky Endre megy, aki levélben fordul az ügyben Teleki Pál miniszterelnökhöz. Emberi mivoltában és magyarként is sértve érzi magát, hogy ilyen gyalázatos propagandafilmet Budapesten egyáltalán bemutatnak. Szerinte a film különösen veszélyes az egyszerű és műveletlen tömegekre, de a „tisztességes és magyar szellemű antiszemitizmust” is aláássa. A teljes terjedelmében idézett levél bepillantást nyújt a nem náci indíttatású magyar fajvédő gondolkodásmódba – ezzel az irányzattal a fikció területén Závada Pál Idegen testünk című regényének lapjain is találkozhatott a téma iránt érdeklődő olvasó. Bajcsy-Zsilinszky Endre azonban egyedül maradt a felháborodásával és aggodalmaival.

Gál Mihály: Jud Süss. A film magyarországi fogadtatása, 1941-1944 (Clipperton Kiadó, 2017)
*
A kötet a nemzetiszocialista német filmgyártás leghírhedtebb darabjának hazai forgalmazását és fogadtatását mutatja be levéltári dokumentumok és a korabeli sajtóban megjelent cikkek részletes feldolgozásával. A vetítést vita követte...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.