Magyarország szent koronája ANTIKVÁR

A Szent Korona a többi koronázási jelvénnyel együtt az Országházban található. A magyar államiság egyik jelképe, a magyar történelem meghatározó emléke, Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
A Szent Korona a többi koronázási jelvénnyel együtt a magyar államiság egyik jelképe, a magyar történelem meghatározó emléke, Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája.

Sokáig mint Szent István koronáját tartották számon, amely II. Szilveszter pápa ajándéka volt, azonban a két évszázados tudományos kutatások és az elvégzett ötvösszakmai vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy két korona összeillesztéséből jött létre, és csupán a 12. században került Magyarországra. A két összeillesztett tárgy a „görög korona” (Corona Graeca) és a „latin korona” (Corona Latina) egyesítéséből jött létre, utóbbi ráadásul nem feltétlenül korona, hanem valami más kegytárgy is lehetett. A kutatások alapján valószínű, hogy a két koronarészt III. Béla király uralkodása idején, 1172 és 1196 között tették össze, valamint ekkor válhatott koronázási ékszerré is.

A korona aranyból készült, amely rekeszzománc képekkel, igazgyöngyökkel, valamint drágakövekkel van díszítve. A felső része sötétebb, tisztább aranyból készült négy, 51 mm széles aranypánt, míg az alsó része egy nagyobb ezüsttartalmú, szilárdabb, világosabb aranyból készült abroncs, amelyen görög feliratok vannak. Magassága 127 mm a tetején ferdén álló latin kereszt nélkül, míg az alsó koronarész legnagyobb átmérője 216 mm, a legkisebb 204 mm, kerülete 720 mm. Két oldalán négy-négy, hátul egy 10-13 cm hosszú aranylánc lóg le róla, amelyek végén lóhere alakú foglalatban féldrágakövek vannak.

A tetején lévő keresztet a 16. században illeszthették rá, elferdülését pedig valószínűleg egy 17. századi sérülés okozta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedele azelőtt csapódott le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna.

A Szent Korona a többi koronázási jelvénnyel együtt az Országházban található. 2001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a millenniumi ünnepségsorozat keretében hajón Esztergomba vitték, ahonnan – rövid tiszteletadás után – visszakerült az Országházba...
*
Tartalom:

Előszó 13
Bevezető 17
A koronázási jelvények 19
Ismerkedés a Koronával 21
Az aranyműves vizsgálat célja és szempontjai 25
A mérésekről és méretekről 29
A méretrendszer és az arányrendszer jelentősége 35
A Szent Korona technológiai elemzése 39
A csüngők 39
Az abroncs változásai 43
A párta kövei 50
Az abroncs gyöngyei 54
A keresztpánt 55
Az íves lemezek 59
A Világbíró Krisztus lemeze 61
A kereszt 63
A keresztpánt sérülései 65
A Bertalan-kép 72
A Korona egysége 75
A különbözőség is egység 80
A zománcképek különbözőségei 80
Technológiai különbözőségek 83
Milyen lehetett? 87
Hogyan készülhetett? 93
A műhely 94
A kézi szerszámok 96
A munkafolyamatok 101
A Korona megtervezése 120
A Korona elkészítésének menete 125
Mikor és hol készülhetett? 135
Új kérdések, gondolatok 159
Zárszó helyett 177
Jegyzetek 179
Felhasznált irodalom 188
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.