
Világhíres magyarok ANTIKVÁR
Albert Mária - Bottlik Iván - Csorba László - Diószegi Endre - Dobor Dezső - Estók János - Filep László
Antikvár könyv
Kossuth kiadó, 2004
Kossuth kiadó, 2004
168 oldal, Kemény kötésű fűzött egyéb nagy méret
ISBN 9789630945493
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 9 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 9 000 Ft
Leírás
A magyar kultúra hosszú évszázadok óta szerves része az európai kultúrának. Első jelentős iskolánk 996-ban jött létre Szent Márton hegyén, s e bencés kolostort létrehozóknak köszönhetjük korai tudós orvosainkat is. 1055-ben íródott a Tihanyi Apátság alapítólevele, amely már ötvennyolc magyar szót őrzött meg számunkra. A következő század végén összeállított Pray-kódexben található meg a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd és Könyörgés; a fennmaradt szöveg kétszázhetvennégy szóból áll.
A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!A magyar kultúra hosszú évszázadok óta szerves része az európai kultúrának. Első jelentős iskolánk 996-ban jött létre Szent Márton hegyén, s e bencés kolostort létrehozóknak köszönhetjük korai tudós orvosainkat is. 1055-ben íródott a Tihanyi Apátság alapítólevele, amely már ötvennyolc magyar szót őrzött meg számunkra. A következő század végén összeállított Pray-kódexben található meg a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd és Könyörgés; a fennmaradt szöveg kétszázhetvennégy szóból áll.
A Kárpát-medencében letelepedett magyarság szókincse azonban ennél jóval gazdagabb volt, csak az egykoron birka- és kecskebőr hártyákra rótt betűk elvesztek; megmaradtak-fennmaradtak viszont az ősi mesterségek művelőinek, az ácsoknak, a fémműveseknek, a textileseknek, a halászoknak, a borbélyoknak, az építőmestereknek, az állattartóknak és földműveseknek, a folyószabályozóknak, az égiekkel társalkodóknak, a meseszövőknek és az étekkészítőknek egykori magyar szakkifejezései, amelyek ezután szószedetekbe is foglaltattak, s bizonyítják eme mesterségekben eleink igencsak magas fokú jártasságát. A jogtudók jóvoltából már a 11. században megszülettek az első magyar törvénykönyvek, 1222-ben pedig - hét évvel a híres angol Magna Charta Libertatum után - a magyarországi aranybulla.
A 12. század végén az oxfordi diákok között már magyarországi tanuló nevével találkozhatunk, a 13. században a bolognai egyetemen magyar kánonjogász tanított, s a Sorbonne professzorai közé a 18. századtól kezdődően magyar szakembereket is meghívtak. Ebben az időben a felsőbb fokúnak mondható veszprémi iskolában több mint tíz, Franciaországban végzett tanár tanított, száz évre rá létrejött a pécsi egyetem, s immár több mint hatszáz évvel ezelőtt alapíttatott egyetem Óbudán.
A 15. századi Európa egyik legnagyobb könyvtára a csodálatos kódexeket magában foglaló Corvinagyűjtemény volt, s ennek összeállításával egy időben, 1473-ban Magyarország volt a világ hatodik országa (Németország, Itália, Svájc, Franciaország és Németalföld után), ahol megindult a könyvnyomtatás.
Már a magyar királyság korai évtizedeiben foglalkoztak pénzveréssel, s az éremkészítők azt a poncolási technikát alkalmazták, amely az érmék maradandóságának megtartására szolgált, s ezért egész Európában kedveltté váltak a magyar pénzek, nem is beszélve arról az időszakról, amidőn már a magyar uralkodók aranypénzt verettek, firenzei mintára.
Ezeknek a jó minőségű pénzeknek az előállításához a gazdag magyar bányák adtak alapot, hiszen a középkor századaiban a magyar aranytermelés az afrikai után a világstatisztikában a második helyet foglalta el, s ugyanez mondható ezüsttermelésünkről is, amelyben csak a csehországi bányák előzték meg a magyarországiakat. talán ez a gazdagság is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar királyi családok Európa majd minden királyi házával rokoni kapcsolatba kerültek, s talán egymás gyorsabb megismerését szolgálta az elfordítható első tengelyű magyar szekér, azaz a korábbiaknál könnyedebben száguldó magyar kocsi is.
Diákjaink Európa nagy egyetemeiről hazatérvén - sok más mellett - a protestáns főiskolákon vagy a tudományegyetemen adták át tudásukat, hasznosították tapasztalataikat, s többen világhírnévre tettek szert. Közülük a legkreatívabbaknak köszönhetjük, hogy a világ első bányamérnöki okleveleit Magyarországon állíhatták ki, s hogy a világon legkorábban Magyarországon állíthatták ki, s hogy a világon legkorábban Magyarországon képezhettek polgári mérnököket, és hogy a felsőfokú agrároktatás kezdete is Magyarországhoz köthető. A fenti szakmákban jártasságot szerezni óhajtó európai diákok Magyarországra jöttek tanulni. A magyarországi univerzitásokon egykoron számos európai vendégprofesszor nevével is találkozhattunk, míg az európai tudóstársaságok (Köztük a Royal Society) jó néhány kiváló magyar gondolkodót fogadtak soraikba a 18. századtól kezdődően.
És akkor még nem is szóltunk íróinkról, művészeinkről, építészeinkről, bölcselőinkről, s a kultúra és tudomány más ágainak művelőiről. Köztük például a közgazdaságtan tudorairól, holott éppen egyiküknek köszönhetjük az euró kitalálását. Annyi azonban bizonyos: már e néhány példa alapján is bizton állíthatjuk, hogy a magyar kultúra és tudományosság évszázadok óta integráns része az európainak. Szent-Györgyi Albert jogosan mondotta egykoron: minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli helyét a világban. Magyarország a szellemi világ atlaszában az egyik legnagyobb területet foglalja el. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.