A honfoglalás revíziója
Szentkatolnai Bálint Gábor
vagyis a hún, székely, magyar, besenye, kún kérdés tisztázása
Könyv
Püski kiadó, 2008
Püski kiadó, 2008
ISBN 9789639592698
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 800 Ft
Leírás
A kiadvány az 1901 - ben Kolozsvárt megjelent könyv hasonmás kiadása.
Idézet a könyv előszavából: „...az, a kinek a tankönyvben vagy máshol a magyar nemzet mivoltáról kell nyilatkoznia, s ama két iskola egyikének sem híve, csak annyit mondhat, hogy az Akadémia finnista iskolája szerint finn - ugor fajú, a turcisták szerint pedig török - tatár fajú. Mintha bizony a dinnyét vagy ugorkának, vagy töknek kellene tartani azért, mert mind a három növényfaj egy nemhez tartozik”.
SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR 1844 és 1913 között élt. Nyelvész, Keletkutató, Ázsia utazó. Életében 30 nyelvet tanult meg. Jelentős népmese és népdalgyűjtést végzett. Részt vett Széchenyi Béla belső-ázsiai expedíciójában is. Mongóliai utazását Czuczor Gergely, „A magyar nyelv szótárának” egyik írója támogatta.
Elsőként állított össze mongol - tatár - mandzsu - kalmük szótárt a világon. Kezdetben az Akadémia reménysége volt, akit a finnugor elméletet támogató anyaggyűjtéssel bíztak meg. Ő azonban rovásírás emlékeket, valamint az oroszországi szkíta-hun rovásírásos sziklafeliratok rajzait küldte vissza. Ezek után az Akadémia „eszelősnek” bélyegezte; Hunfalvy (Hunsdorfer Pál) pedig elégettette a rovásírásos anyagát.
Újabb keleti kutatóútja során felfedezte a dél-indiai nép, a tamilok nyelvének (dravida) és a magyarnak a rokonságát, ezzel végleg kizárta magát az akkori tudományos életből.
A finnugorista nyelvészek támadásai egészen Kis-Ázsiáig űzték, majd Athénben az arab és török nyelv tanításából tartotta el magát. Bár 1897-ben Kolozsváron egyetemi tanárnak nevezték ki, tudományos munkát többé már nem írt.
*
„A HONFOGLALÁS REVÍZIÓJA” című ezen kiadványt a tamil és a magyar nyelv rokonsága, a „hún, a székely, a magyar, a besenye és a kún kérdés tisztázása” iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Idézet a könyv előszavából: „...az, a kinek a tankönyvben vagy máshol a magyar nemzet mivoltáról kell nyilatkoznia, s ama két iskola egyikének sem híve, csak annyit mondhat, hogy az Akadémia finnista iskolája szerint finn - ugor fajú, a turcisták szerint pedig török - tatár fajú. Mintha bizony a dinnyét vagy ugorkának, vagy töknek kellene tartani azért, mert mind a három növényfaj egy nemhez tartozik”.
SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR 1844 és 1913 között élt. Nyelvész, Keletkutató, Ázsia utazó. Életében 30 nyelvet tanult meg. Jelentős népmese és népdalgyűjtést végzett. Részt vett Széchenyi Béla belső-ázsiai expedíciójában is. Mongóliai utazását Czuczor Gergely, „A magyar nyelv szótárának” egyik írója támogatta.
Elsőként állított össze mongol - tatár - mandzsu - kalmük szótárt a világon. Kezdetben az Akadémia reménysége volt, akit a finnugor elméletet támogató anyaggyűjtéssel bíztak meg. Ő azonban rovásírás emlékeket, valamint az oroszországi szkíta-hun rovásírásos sziklafeliratok rajzait küldte vissza. Ezek után az Akadémia „eszelősnek” bélyegezte; Hunfalvy (Hunsdorfer Pál) pedig elégettette a rovásírásos anyagát.
Újabb keleti kutatóútja során felfedezte a dél-indiai nép, a tamilok nyelvének (dravida) és a magyarnak a rokonságát, ezzel végleg kizárta magát az akkori tudományos életből.
A finnugorista nyelvészek támadásai egészen Kis-Ázsiáig űzték, majd Athénben az arab és török nyelv tanításából tartotta el magát. Bár 1897-ben Kolozsváron egyetemi tanárnak nevezték ki, tudományos munkát többé már nem írt.
*
„A HONFOGLALÁS REVÍZIÓJA” című ezen kiadványt a tamil és a magyar nyelv rokonsága, a „hún, a székely, a magyar, a besenye és a kún kérdés tisztázása” iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.