
Egyiptom
Regine Schulz - Matthias Seidel
A fáraók világa
Könyv
Vince kiadó, 2007
Vince kiadó, 2007
538 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789639731004
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 6 995 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 6 505 Ft
Leírás
A kötet széles körű áttekintést ad az ókori Egyiptom életéről és művészetéről.
A jeles tudósok által írott szöveg, valamint a gazdag képanyag éppúgy megismerteti az olvasót a hétköznapi élet tárgyaival és szokásaival, a bútorokkal és az étkezéssel, az írással és a nyelvvel, mint a vallással, a birodalom politikai szervezetével, valamint Egyiptom építészetével, szobrászatával és festészetével.
Az olvasó előtt feltárul a fáraók eltűnt, rejtélyes, ám mindmáig varázslatos világa.
Részlet a Bevezetőből:
„Először az egyiptomi tárgyakat szeretném látni!
Ezeket a szavakat hallom újra és újra azoktól a látogatóktól, akik először járnak a New York-i Metropolitan Museum of Artban. Tény, hogy a múzeum legkedveltebb tárgyai - a híres impresszionisták után - az egyiptomiak. Ez nemcsak New Yorkban van így, hanem a világ minden múzeumában - már hosszú évtizedek óta.
• Mi vonzza a számítógépes kor emberét olyan ellenállhatatlanul ezekhez az északkelet-afrikai Nílus-völgyből származó, több ezer éves szobrokhoz, piramisokhoz, reliefekhez, festményekhez és apró tárgyakhoz?
Cyril Aldred, az egyiptomi művészet nagy történésze egyszerű, de azonnal érthető választ adott a kérdésre: Hatása (mármint az egyiptomi művészeté) az emberi jellegében rejlik. Eltekintve a monumentális templomoktól és szoborkolosszusoktól, a legtöbb egyiptomi műalkotás a méreteiben áttekinthető, a jelentése azonnal érthető.
Férfiak, asszonyok és gyermekek állnak velünk szemben egyszerű ruhában, kevés, könnyen érthető ismertetőjellel. A legtöbbször érdeklődő pillantás előre néz, a testtartás és a mozdulat önbizalmat sugároz. A személyiséget nem a testi tulajdonságok egybevágó visszaadásával fejezik ki, hanem olyan általános emberi kategóriákba való besorolással, mint a tökéletes nő, az öregember, a jól táplált méltóságos személy, a szép gyermekek atyja, az írástudó, a tapasztalt, felelősségtudó hivatalnok és hasonlók...
... Az egyiptomi reliefek és festmények minden figurája egy szigorú, meghatározó rend szerint készült. A világ rendezett szerkezete itt rácsrendszerben fejeződik ki, amelynek alapján a falakat felosztják. Minden rácsnégyszög alapvonalát a szó legszorosabb értelmében alapnak kell tekinteni, melyen az emberek és állatok állnak és mozognak. A szabad térbe helyezett figurák szinte mindig az egyiptomi állam bomló rendjének a jelei.
Az állatok és emberek regiszterekbe történő elhelyezése ellenben már a dinasztiák előtti időkben is a rendkívül fontos rendezettséget jelentette, az események káoszát ez teszi a civilizáció áttekinthető és ellenőrizhető világává...
...Ennek a rendnek és a természetnek a legpontosabb megfigyelése, majd ezek összekapcsolása tette lehetővé az egyiptomiak számára, hogy minden idők legkreatívabb „jel”-feltalálói legyenek, hisz az egyiptomi írnokok több ezer írásjelet találtak ki és finomítottak.
A hieroglif írásban a szó és a kép mindig egységet alkotott és az ábrázoló művészet egyszerre volt írás és rajz”.
(Fordította Keszthelyi Ágnes és Körber Ágnes)
*
Az „EGYIPTOM” című ezen kiadványt a fáraók rendkívül színes világa iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A jeles tudósok által írott szöveg, valamint a gazdag képanyag éppúgy megismerteti az olvasót a hétköznapi élet tárgyaival és szokásaival, a bútorokkal és az étkezéssel, az írással és a nyelvvel, mint a vallással, a birodalom politikai szervezetével, valamint Egyiptom építészetével, szobrászatával és festészetével.
Az olvasó előtt feltárul a fáraók eltűnt, rejtélyes, ám mindmáig varázslatos világa.
Részlet a Bevezetőből:
„Először az egyiptomi tárgyakat szeretném látni!
Ezeket a szavakat hallom újra és újra azoktól a látogatóktól, akik először járnak a New York-i Metropolitan Museum of Artban. Tény, hogy a múzeum legkedveltebb tárgyai - a híres impresszionisták után - az egyiptomiak. Ez nemcsak New Yorkban van így, hanem a világ minden múzeumában - már hosszú évtizedek óta.
• Mi vonzza a számítógépes kor emberét olyan ellenállhatatlanul ezekhez az északkelet-afrikai Nílus-völgyből származó, több ezer éves szobrokhoz, piramisokhoz, reliefekhez, festményekhez és apró tárgyakhoz?
Cyril Aldred, az egyiptomi művészet nagy történésze egyszerű, de azonnal érthető választ adott a kérdésre: Hatása (mármint az egyiptomi művészeté) az emberi jellegében rejlik. Eltekintve a monumentális templomoktól és szoborkolosszusoktól, a legtöbb egyiptomi műalkotás a méreteiben áttekinthető, a jelentése azonnal érthető.
Férfiak, asszonyok és gyermekek állnak velünk szemben egyszerű ruhában, kevés, könnyen érthető ismertetőjellel. A legtöbbször érdeklődő pillantás előre néz, a testtartás és a mozdulat önbizalmat sugároz. A személyiséget nem a testi tulajdonságok egybevágó visszaadásával fejezik ki, hanem olyan általános emberi kategóriákba való besorolással, mint a tökéletes nő, az öregember, a jól táplált méltóságos személy, a szép gyermekek atyja, az írástudó, a tapasztalt, felelősségtudó hivatalnok és hasonlók...
... Az egyiptomi reliefek és festmények minden figurája egy szigorú, meghatározó rend szerint készült. A világ rendezett szerkezete itt rácsrendszerben fejeződik ki, amelynek alapján a falakat felosztják. Minden rácsnégyszög alapvonalát a szó legszorosabb értelmében alapnak kell tekinteni, melyen az emberek és állatok állnak és mozognak. A szabad térbe helyezett figurák szinte mindig az egyiptomi állam bomló rendjének a jelei.
Az állatok és emberek regiszterekbe történő elhelyezése ellenben már a dinasztiák előtti időkben is a rendkívül fontos rendezettséget jelentette, az események káoszát ez teszi a civilizáció áttekinthető és ellenőrizhető világává...
...Ennek a rendnek és a természetnek a legpontosabb megfigyelése, majd ezek összekapcsolása tette lehetővé az egyiptomiak számára, hogy minden idők legkreatívabb „jel”-feltalálói legyenek, hisz az egyiptomi írnokok több ezer írásjelet találtak ki és finomítottak.
A hieroglif írásban a szó és a kép mindig egységet alkotott és az ábrázoló művészet egyszerre volt írás és rajz”.
(Fordította Keszthelyi Ágnes és Körber Ágnes)
*
Az „EGYIPTOM” című ezen kiadványt a fáraók rendkívül színes világa iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.