Napló I-IV.
Bulányi György
Együtt a 4 kötet kedvezőbben
Könyv
Püski kiadó, 2009
Püski kiadó, 2009
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 7 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 7 000 Ft
Leírás
Mindig azt mondom, amivel tele vagyok. Ami tegnap szakadt ki, vagy ma szakad ki a lelkemből”
Megtudtam, hogy a Jóisten készül valamire.
- Hogy mire?
Még egyszer megteszi, amit egyszer már elkövetett. Újra elküld valakit hozzánk. Azt is tudom, hogy kit. Ezúttal a lányát.
- Hogy miért éppen a lányát?
Úgy hírlik, hogy nincs elragadtatva attól, amire a Fia jutott…
„Nem járunk gyónni, helyette pszichológushoz megyünk.
- Miért?
A gyóntatónak meg kell vallanunk, ha vétkeztünk a törvény s a rend ellen, de mi inkább ragaszkodunk a megszokott törvénytelenségeinkhez…”
„Most már nemcsak arról van szó, hogy értem, hogy ennek az embernek ez lett a sorsa… hogy sajnálom, részvéttel vagyok iránta…Túl vagyok mindenen, mert nem akarok a keresztre szegzők táborába tartozni.
Két lehetőségem van: melléje állhatok, vagy ellene fordulhatok.”
ÉLetpályája:
A Kegyestanítórendi Tanárképző Főiskolán, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német szakon végzett. 1943-ban szentelték pappá a piarista rendben. Ezután piarista gimnáziumokban tanított (Sátoraljaújhely, Tata, Debrecen). 1945-ben Debrecenben fogott hozzá a Bokor nevű kisközösség szervezéséhez, amelyet a korabeli hatóságok illegális államellenes szervezkedésnek minősítettek, és Bulányi Györgyöt 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
1956-ban kiszabadult, és a budapesti belvárosi plébánián lett kisegítő lelkész. Hosszú rejtőzködés után csak 1958 áprilisában fogták el ismét. A börtönből végleg 1960 - ban szabadult.
Ezután szállítómunkásként dolgozott.
Egyházi elítélése és rehabilitációja:
Miután a Bokor bázisközösség tagjai az Állami Egyházügyi Hivatal Bulányinak küldött üzenete ellenére sem hagytak fel a katonai szolgálat megtagadásával, 1982 márciusában a püspöki kar elítélte a páter tanait, eltiltotta őt a nyilvános misézéstől és kifogásolt tanításait a Hittani Kongregációhoz terjesztette fel. Ennek prefektusa, Joseph Ratzinger bíboros (ma XVI. Benedek pápa) 1986. január 31-én levélben szólította fel Bulányit, hogy vonja vissza „téves, veszedelmes és kétértelmű” tanításait.
Bulányi szerint Ratzinger intése arra vonatkozik, ami a püspökkari ítéletet magára vonó 1980-as, Egyházrend című írásának alapgondolata: „úgy vélem, hogy az egyháznak a jövőben más, a maitól eltérő struktúrája is lehet, mégpedig a bázisközösségek alapján”.
Bulányinak ahhoz, hogy mentesüljön az eretnekség vádja alól, alá kellett volna írnia a Ratzinger által a II. vatikáni zsinat dokumentumaiból összeállított, tizenkét pontos listát. A páter egy tizenharmadik, ugyancsak a zsinati dokumentumokból származó szövegrésszel kiegészítve – amely szerint az ember „csak a lelkiismeretének tartozik engedelmességgel” – aláírta a tizenkét pontot, ám Ratzinger szerint a kiegészítés viszonylagossá tette az állásfoglalást.
Végül egy évtizeddel később, 1997 februárjában született meg a kompromisszum, amelynek értelmében Bulányi páter kiegészítése a negyedik pont részeként bekerült a dokumentumba, amelyet ő így alá is írt.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar több mint fél évvel később, 1997. szeptember 10-én tájékoztatta a nyilvánosságot Bulányi György rehabilitálásáról. Jelenleg a piaristák budapesti kalazantínumi rendházában él.
(forrás: wikipedia) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Megtudtam, hogy a Jóisten készül valamire.
- Hogy mire?
Még egyszer megteszi, amit egyszer már elkövetett. Újra elküld valakit hozzánk. Azt is tudom, hogy kit. Ezúttal a lányát.
- Hogy miért éppen a lányát?
Úgy hírlik, hogy nincs elragadtatva attól, amire a Fia jutott…
„Nem járunk gyónni, helyette pszichológushoz megyünk.
- Miért?
A gyóntatónak meg kell vallanunk, ha vétkeztünk a törvény s a rend ellen, de mi inkább ragaszkodunk a megszokott törvénytelenségeinkhez…”
„Most már nemcsak arról van szó, hogy értem, hogy ennek az embernek ez lett a sorsa… hogy sajnálom, részvéttel vagyok iránta…Túl vagyok mindenen, mert nem akarok a keresztre szegzők táborába tartozni.
Két lehetőségem van: melléje állhatok, vagy ellene fordulhatok.”
ÉLetpályája:
A Kegyestanítórendi Tanárképző Főiskolán, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német szakon végzett. 1943-ban szentelték pappá a piarista rendben. Ezután piarista gimnáziumokban tanított (Sátoraljaújhely, Tata, Debrecen). 1945-ben Debrecenben fogott hozzá a Bokor nevű kisközösség szervezéséhez, amelyet a korabeli hatóságok illegális államellenes szervezkedésnek minősítettek, és Bulányi Györgyöt 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
1956-ban kiszabadult, és a budapesti belvárosi plébánián lett kisegítő lelkész. Hosszú rejtőzködés után csak 1958 áprilisában fogták el ismét. A börtönből végleg 1960 - ban szabadult.
Ezután szállítómunkásként dolgozott.
Egyházi elítélése és rehabilitációja:
Miután a Bokor bázisközösség tagjai az Állami Egyházügyi Hivatal Bulányinak küldött üzenete ellenére sem hagytak fel a katonai szolgálat megtagadásával, 1982 márciusában a püspöki kar elítélte a páter tanait, eltiltotta őt a nyilvános misézéstől és kifogásolt tanításait a Hittani Kongregációhoz terjesztette fel. Ennek prefektusa, Joseph Ratzinger bíboros (ma XVI. Benedek pápa) 1986. január 31-én levélben szólította fel Bulányit, hogy vonja vissza „téves, veszedelmes és kétértelmű” tanításait.
Bulányi szerint Ratzinger intése arra vonatkozik, ami a püspökkari ítéletet magára vonó 1980-as, Egyházrend című írásának alapgondolata: „úgy vélem, hogy az egyháznak a jövőben más, a maitól eltérő struktúrája is lehet, mégpedig a bázisközösségek alapján”.
Bulányinak ahhoz, hogy mentesüljön az eretnekség vádja alól, alá kellett volna írnia a Ratzinger által a II. vatikáni zsinat dokumentumaiból összeállított, tizenkét pontos listát. A páter egy tizenharmadik, ugyancsak a zsinati dokumentumokból származó szövegrésszel kiegészítve – amely szerint az ember „csak a lelkiismeretének tartozik engedelmességgel” – aláírta a tizenkét pontot, ám Ratzinger szerint a kiegészítés viszonylagossá tette az állásfoglalást.
Végül egy évtizeddel később, 1997 februárjában született meg a kompromisszum, amelynek értelmében Bulányi páter kiegészítése a negyedik pont részeként bekerült a dokumentumba, amelyet ő így alá is írt.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar több mint fél évvel később, 1997. szeptember 10-én tájékoztatta a nyilvánosságot Bulányi György rehabilitálásáról. Jelenleg a piaristák budapesti kalazantínumi rendházában él.
(forrás: wikipedia) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.